Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 140 — azon a ponton, hogy a siker reményével vitathatná meg a magasabb hittani kérdéseket. 1864-ben azután nyiltan elfordult Révész Ballagitól, s ellenzéki állást foglalt el vele szemben s lett a Debrecennel tartók vezére. A küzdelem pártalakulást is vont maga után : a reform és a konzervatív pártot. A reform párt 1871-ben megalapitotía a Protestáns Egyletet, a konzervatívok pedig a Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező körül csoportosultak. A Protestáns Egylet a vallás erkölcsi életnek a Jézus szellemében, az összes művelődéssel összhangban való megujitását tűzte ki. Programjába vette fel a szabad vizsgálódást a theologiai tudományban, a képviseleti elv teljes keresztülvitelét az egyházkormányzat terén s a támogatását minden oly irodalmi és humanisztikus vállalatnak, mely a különböző felekezetek tagjai közt a kölcsönös szeretetet, a szeretet müveinek gyakorlását és általában a nép vallás-erkölcsi javát és tökéletességét mozdítja elő. Az egylet különösen irodalmi téren fejtett ki nagyobb működést. Két évenkint közgyűléseket tartott. Vezető szelleme a fáradhatatlan Kovács Albert titkár volt. Az Egyházi Reform (1871-1874) és Egyházi Szemle (1875—1876) c. szaklapokon s a Keresztyén Család (1872—1873) népies lapon, egyleti évkönyveken kivül a protestáns theol. könytárban megjelent 17 kötet tudományos szakkönyvvel tette az egylet nevét maradandóvá. Munkássága pártolás hiánya miatt 1883 óta szünetelt, 1890-ben az egylet végleg feloszlott. Félig-meddig örökébe lépett a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, mely azonben sokkal nagyobb támogatás, erősebb anyagi fundamentum dacára nyomába sem léphet alkotásai, irodalmi produkciójának az értéke tekintetében. Lie. Fizély Ödön.