Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

5. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 139 — terjedése volt, a nép nem hiszi többé a Krisztusban való megigazulást, a szentírás ihletését. Oka volt továbbá mindennek az unió törekvés is. A liberális irány a vallásosság hanyatlásáért az orthodoxiát okolta, mely az ész és természet törvényeivel minduntalan ellenkezésbe kerülve dogmáival olyan hittételekre fektette a fősúlyt, amelyek egy embert sem tettek'jobbá s a melyek türelmetlen természetüknél fogva azokat elüldözik az egyháztól, kik képmutatók lenni nem akarnak. Tény, hogy 1848 után a vallásos élet vesztett melegéből. A vallás régi alakja elvesztette vonzó erejét főleg a müveit osztályokra nézve, de elvesztette a köznép egy részénél is, amint ezt a nazarénusok gyors elterjedése igazolja. Az egyháziasság csökkent a protestáns egyházakban. Elérkezett az ideje, hogy a hitvallások korlátai tágitassanak, hogy az egyén meggyőződésének szabadabb tér engetessék, hogy a vallás az előrehaladt általános műveltséggel összhangba hozassék. A szabadságharc után a hit sarkalatos tételeinek, a vallás lényegének behatóbb elemezése elkerülhetetlenül magával hozta, liogy a szembenálló irányok szervezkedjenek. Az előtt egy egy tlieologus, vagy vallásos kérdésekkel foglalkozó világi hirdette az uj gondolatokat, a racionalizmus eszméit. S az uj mozgalom körvonalai határozatlanok, bizonytalanok voltak. Most csoportosulni kezdenek s az 1858-ban uj életi e kelt Protestáns Egy. és Isk. Lap lesz a szabadelvű theologiai iránynak orgánuma. Az 1855-ben alapított pesti közös protestáns theol. akadémia, mely ugyan 1865-ben tisztán református lett, kiváló tanáraival a liberális eszmék hirdetője. Bajlagi Mór nevéhez fűződik az orthodoxia és a racionalizmus harca. Ö volt az, aki őszinte és egyenes szót nyilvánított a hittani meggyőződések körül s nálunk egyszer s mindenkorra véget vetett azon kínlódásnak, mely a vallási és egyházi működés főfeladatát a uj bornak ó-tömlőbe való töltögetésében s a megbetegedett egyházi életnek külsőleges varázsszerek általi kuruzslásában keresgeti.

1 Rámutatott arra, hogy a hit lényeges és komoly kérdéseit szabad vizsgálat alá kell venni, különben a szellemi élet soha sem fog nálunk és köztünk megépülni. Érdekes vita kezdődött a Krisztus feltámadása körül. A vita anyaga könyvekben is megjelent. Filo Lajos : Feltámadás és spiritualizmus, vagyis védelme a Jézus testi feltámadása igazságának, Kecskemét 1862. Ballagi Mór: Tájékozás a theologia mezején, Pest 1862, melyben Schweizer után a szellemi feltámadást vitatta. A Tájékozás-t ismertetve a Piot Egyli. és Isk. Lap 1862. évf. 46. és 47. számában Révész Imre, arra kérte Ballagit, hogy még jó darabig ne nyissa meg lapját a feltámadás, vagy más eféle hittani tárgy lényeges vitatására. A magyar protestáns theol. műveltség nem áll még most 1 Szeremlei Sámuel : Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta. 71. 1.