Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - Vallásos élmény és művészi ihlettség. Szelénvi Ödöntől

— 112 — lomnak. Rokon a démonival, mely tulhatalmában azt teszi vele, amit akar. A Goncourt testvérek beismerik, hogy ismeretlen erő, magasabb akarat az, mely a müvet parancsolja és a tollat vezeti. Hebbel pedig kijelenti, hogy a költői lelkesülés állapota az álom állapota és hasonlókép nyilatkozott Jean Paul is. Mivel pedig a költői alkotás állapota az izgatottság állapota, melyben a lélek lengései erősebben hangzanak, a pulzus gyorsabban ver, mint a mindennapi lét prózájában, érthető, hogy a költők és művészek oly hajlandók erotikus képekkel játszani. Az ingerlékenység pedig eshetőleg az egész embert veszi igénybe. így magyarázható, hogy Grillparzer alkotás közben különös fényjelenségeket látott. Máskor a költői hangulat szinérzésben nyilvánul, igy pl. Flaubert kijelenti, hogy regényeiben egy-egy szint akar visszaadni : karthagói regényében valami bibort, a Madame Bovaryban pedig az ászkák penészsziaét. A láng és szin együtt kisérte Ludwig Ottó művészi alkotását, maga tudósit róla. Először megindul valami zenei hangulat, mely azután szinné lesz : mély aranysárgává, vagy izzó karmazsinná. Az is előfordul, hogy a regényíró hirtelen maga előtt látja müvének egyes alakjait. Hasonló élmények látásával tudvalevőleg tele vannak a misztikusok iratai. Végül arra kell utalnunk, hogy amint a vallásos extázist is sokszor izgató szerekkel igyekeznek elősegiteni, ugy a költők is az ihlettség előidézésére toxikus szerekhez nyúlnak. Ismeretes dolog, hogy a primitiv illetőleg a keleti népek mesterséges eszközökkel igyekeznek a mindennapi élet nyomásától szabadulni és az emberi erők fokozását, a kedélyállapot abnormis izgatottságát előidézni.

1 Ilyen eszközök 1., a mérgezések vagyis az alkohol és hasonló mérgek hatása pl. Polynésiában a Piper methisticumból készitett erősen részegítő kawaital, vagy Egyptomban, Perzsiában, Arábiában, Délafrikában stb. a hasis. De ide tartozik az Indiában szokásos lélekzet visszatartás, miáltal a vér széndioxiddal megtelik, továbbá a tartós böjt által előidézett anyagcsere mérgezés. 2. Ilyen eszközökül szerepelnek a tánc, ritmus, zene, melyek erős hatása abban nyilvánul, hogy az embert oly lelki állapotba helyezi, melyben az érzelmek tengerén bolyong és szinte teljesen nélkülözi az ész és céltudatos akarat vezetését. Nem fontos ránk nézve, hogy mindezen eszközök alkalmazása el is fajulhat, sőt hogy a mámor, narkózis, hipnózis stb. sok nyomorúságot is hozott az emberiségre, tény csak az, hogy az ekstázis állapota mesterséges eszközökkel is előidézhető. És már most azt is látjuk, hogy a művészek a mámor, ihlettség állapota előkészítésében szintén mesterséges eszközökhöz fordulnak. Nem véletlen, hogy Dionysos Bacchus nem csak a bor, hanem egyszersmind a költői lélkesülésnek az istene. És ujabb költők is fordulnak narkotikus szerekhez. így pl. Schillerről fel van jegyezve, hogy költői 1 Lásd a következőkről : Beck, Die Ekstase. Bad Sachsa in Harz 1906. 75 s. k. és Achelis : Die Ekstase. Berlin 1902. 5 s. k.