Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 104 — uj világosságokat emleget: Popét, Locket és különösen Voltairet és ezek szellemében bölcselkedik kötelességről, boldogságról és a vallásról. A vallást az angol deizmus s a maga pietizmusának befolyása alatt kísérelte kibékíteni és összeegyeztetni a kettőt a racionalizmusban. A kinyilatkoztatást elfogadta, de tartalmát az ész bírálata alá fogta. Különösen Voltairrel nem tud eltelni. A természetért való rajongása és ennek mindenben legfőbb törvényül való elismerése, valódi igézettel vonzották Bessenyeit. Tűnődései, tépelődései közt amilyen szívósan és tántoríthatatlanul ragaszkodott a keresztyénség alapgondolatához, oly mértékben távolodott ennek dogmatikus formáitól : a csodáktól, hierarchiától, térítéstől, a lelkiismereti kényszer minden nemétől.

1 Péczeli József 1750—1792 komáromi lelkész, 1784-ben kiadta Voltaire Zayrjának verses fordítását, a Henriast pedig 1786-ban. Péczeli fordítását örömmel üdvözölték, de voltak sokan, akik nem a legjobb szemmel nézték, hogy egy pap Voltairenek szabad szellemű munkáit forditja. A többek közt gróf Károlyi Antal is, aki Young éjszakája megjelenése alkalmából levelet intézett Péczelihez és mig e munkájáról a legnagyobb elismeréssel és dicsérettel szólt, addig a Henrias lefordítását rosszalja és sajnálkozását fejezi ki Voltaire müvének lefordítása felett. Mert ő azt óhajtaná, hogy ez írót ne is ismerjék hazánkban, nehogy a magyar népet, mely eddig még egészen ártatlan, megmételyezze szellemével.

2 Ilyen jóakaratú intésekkel és tanácsokkal azonban nem igen lehetett az uj irány és eszméinek elterjedését megakadályozni ! — Az 1790—91-ben összejött pesti zsinaton a hitelvi kérdések, a szimbolikus könyvek tekintélyének kötelező ereje nagy egyenetlenkedést idézett elő a protestáns egyházak kebelében. A felvilágosodott idők hatása alatt álló világiak és a fiatal lelkészek el akarták dobni a lelkiismeretükre nézve nyűgnek tartott hitvallásokat, Tessedik Sámuel evang. lelkész a „Formula concordiae"-ra vonatkozó vita hevében e szavakra fakadt: Ha a Formula concordiae szerint kell tanítani, hajlandó vagyok a zsinat szine előtt egyházamról lemondani.

3 A racionalizmus erősödését, elterjedését segítette elő Kant filozófiájának uralomra jutása. Idegen egyetemeken megfordult ifjaink nem vonhatták ki magukat a hatása alól. S az a nagy irodalmi harc, mely a kritikai filozófia nyomában támadt, még ismeretesebbé tette nevét mindenfelé. Budai Ferenc 1801-ben irja, hogy „ami külső országokból hazajövő magyarjainkban, vagy amint őket hívni szokás akadémikusainkban észre lehet venni, hogy elhozták a Kant sovány metafizikájának egy néhány terminusait. Azt nem lehet mondani, hogy az egész uj metafizikát haza hozták volna, mert igen sok közül akad egy, aki az uj filozófiának firhangján belül betekinthetett volna, noha egészen kin töltött idejüket a meta1 Beöthy Zsolt : A szépprózai elbeszélés. 1887. II. 278. 1. ! Takács Sándor; Péczeli József élete 1899. 137. 1. 3 Szeberényi A. Az 1790. pesti ág. h. ev. zsinat története. Pest 1869. 112.1.