Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 103 — K. Istennel való társalkodás a reggeli órákon és Tiede J. Istennel való társalkodás az estvéli órákban c. munkáit fordította le. Az esztendő, minden egyes napjára ád egy elmélkedést bibliai szöveg nélkül. Őri Fülep Gábor Salzmann után A menyország itt e földön c. könyvét bocsájtotta közre 1806-ban. Mivel fordítás, azért itt említjük meg, bár csak 1829-ben jelent meg magyarul Zschokke Áhítat órái nyolc kötetben, körülbelül 5000 oldalon. Az ötödik kötet tartalma : Isten a természetben. A nagy munka kiadását Lassú István, Almási Balog Sámuel, Polgár Mihály dunamelléki ref. püspök és Szűcs Lajos egyházi gondnok tették lehetővé. A munkát a veszprémi és keszthelyi könyvárusoknál Dresmicer József győri tankerületi igazgató lefoglaltatta, quia spectatu illius periculosissima tendentia et corruptissimo spiritu. A lelkészek is mind nagyobb és nagyobb számmal lettek az uj irány szószólói. 1780 körül Pozsonyban a lelkészek mind racionalisták, kik főleg Herdert és Zollikofert követték. Werner János Jakab (1757—1790) tevékeny munkát fejtett ki, nemcsak a racionalistikus énekes könyv szerkesztésében, hanem a Diterich-féle Unterweisung zur Glückseligkeit nach der Lehre Jesu könyvet is bevezette az iskolába. A gyülekezet egy része tiltakozott ez ellen s a kerülethez felebbeztek. Erre Szilvay kerületi felügyelő és Torkos szuperintendens 1789-ben leirt a pozsonyi konventhez és arra a vádra, hogy a pozsonyi iskolában a szocinianizmus elterjedt és azt szinte nyilvánosan is tanítják, mert a berlini könyvet : Unterweisung . . . stb. használják s ennek következtében a szimbolikus könyveket eltörölték, azzal a kérdéssel felelnek, hogy micsoda megbotránkoztató tanitás van abban a könyvben s miért ne használhatnák Pozsonyban is, mikor Sopronban, Lőcsén s Modorban is a szuperintendens székhelyén is használják. A gyülekezet egy részét azonban ez a válasz nem nyugtatta meg. 1790-ben arra kérik Rackwitz lelkészt, hogy mivel mindkét nemű ifjúságnak az alsóbb osztályokban a természetrajz a főtárgya, odahasson, hogy a gyermekeknek Jézus tiszta tanítását magyarázzák, tanítsák a kátét, az evangéliumokat és a zsoltárokat. De a lelkészek még 1799. augusztus 16-án is ünnepiesen bizonyságot tesznek, hogy a berlini könyvben nincs semmi megbotránkoztató és azért az iskolában használni lehet.

1 Vallásos kérdésekkel foglalkozó világiak, sőt papok is olvassák és tolmácsolják a szabadelvű és gondolkodó irók müveit. Fessier beszéli el, hogy Podmaniczky lutheránus főúr, ki a bessenyői klastromtól fél órára lakott Aszódon, s ki a zárda gyakran szívesen látott vendége volt, mindig érdeklődött a zárda fiatal tagjainak foglalkozása iránt. Egyszer cellámba is eljött és kérdésére, hogy mivel foglalkozom azt feleltem: olvasással és tanulással. Elhozta nekem Fleury és Muratori szabadelvű müveit és ezek tanulmányozását hathatósan ajánlotta.

2 Bessenyei György könyveiben 1 A pozsonyi ág. hitv evang. egyházközség története 1906. II. 160. 1. » Századok 1878. VU. f. 622. 1. Abafi Lajostól ; Fessier J. A.