Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 102 — Isten lételének igazolására szolgáló demonstrativ módszer, Isten keresése a természetben lépten-nyomon olvasható a kor vallásos tárgyú munkáiban. Hári Péter : Egy a teremtőhöz felemelkedett elmének szabad gondolkodása (1789) c. könyvében annak a megerősítésére hozott elő fundamentumos okokat, hogy mily igaz a keresztyén vallásnak a tudománya a természettel Ha valaki a természetet egy kissé jó szemmel megtekinti, csodálni kell azt a nagy megegyezést a közt és a keresztyén vallásnak valóságos igazságai közt.

1 Szűcs István evang. lelkész pozitív irányú könyvében is ilyen részeket olvashatunk: Ki szemlélte a természetet, Isten munkáit figyelmetesebben, mint a Krisztus ? Másokat is ki vezetett olyan örömest a természetnek ezen szép templomába, ki tanitott a szívnek megilletődésével az Istenről, virtusról és halhatatlanságról? És miért cselekedte ezt Krisztus? Bizonyára nem egyéb célból, hanem mivel az volt a legkedvesebb kívánsága, hogy terjessze az emberek közt az Isten munkái és tulajdonságai felől a tisztább ismereteket és erősítse meggyőződéseit az Isten hatalmáról, bölcseségéről és örök jóságáról. Krisztusnak az volt a munkája, hogy az embereknek értelmét szabadítsa a tudatlanságtól, a tévelygésektől és a babonától.'

2 1794-ben jelent meg az Istennek jósága és bölcsessége a természetben c. munka. Sander Henrik után Nagy Sámuel debreceni tanár fordította, illetőleg mint a hogy megjegyzi : „a természet históriájából is egész darabokat adtam hozzá, ugy hogy ez a magyar munka majd két annyira szaporodott, mint a német." Az érdekes munkában van földrajz, természetrajz, fizika, de mindegyiket abból a szempontból tárgyalja és mindenütt ráutal arra, hogy mint látszik belőlük az Isten jósága és bölcsessége. Tiltakozik az ellen, hogy az első emberek bukása után a földön csak kevés és hervadt gyümölcs terem. Örömmel vallja meg, hogy lelke mindig vitázott az élet, a világ komor sötét rajzától. Éppen az ellenkezőjét állítja ő, mert maga a természet cáfolja meg azt a háladatlan vélekedést.

3 Nem hittételeket igazol, vagy cáfolgat ez a munka, hanem azt mondja, hogy a vallásellenes vélekedések meggátlására a legalkalmasabb eszköz a természet históriája, mely minket egyenesen a felséges Istenhez vezet, nemes és magas gondolatokat önt szivünkbe felőle. Nagy elterjedésnek örvendenek a forditások. Leginkább azok, melyek Istent a természetben keresik. Soófalvi József Sulzer után 1776 kiadta A természet munkáiból vett erkölcsi elmélkedéseit. Valóságos természettudomány, hol szó esik arról, hogy mikroszkóppal milyen lényeket lehet látni az emberi nyálban. 1778 Sulzer után németből fordítja a Természet szépségéről szóló beszélgetést. Az Isten lételét jobban látja megbizonyítva a természetből, mint metafizika segítségével. Kármán József ref. püspök 1784-ben Sturm 1 Munkájában 4 1. ' Áhitatosságra való könyv azok számára, kik az úrvacsorájával élni akarnak 1800. 76. és 74. 1. 3 Az előszóban 16. 1. 3. 141. 1.