Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 101 — gán órákon a bölcsészetbe is bevezette.

1 A pozsonyi iskolában behatóan tárgyalják a görög és római bölcsészet mellett Cartesius, Leibniz és Wolff rendszereit. A „theologia naturális "-ban az Isten lételét, valóságát és lényeges jegyeit, az Isten értelmét és az isteni akaratot

2 Erdélyben a Wolff-féle bölcsészeinek első nyomait Nádudvari Sámuel marosvásárhelyi tanárnál látjuk. Bod Péter irja róla, hogy a theológiát fundamentumosan meg nem tanulta, pappá lévén, kezdett prédikálni holmi idegen és ellenkező vallású embereknek postilláiból és néha a református vallás igazsága ellen is, miért erősen neheztelt Borosnyai a másik pap, aki a theológiát igen jól tudta és tiszta tudományu pap volt. Ki is ment a hire a Nádudvari újításának, aki megintetvén a püspöktől, nem engedett, hanem azzal hirt, nevet, dicsőséget akarván szerezni, tovább is folytatta és egykor felette vastagon prédikálván a Pelágius tudományát a templomban, azt nem hallgathatta paptársa és igy szólott : protestálok ! a remonstránsok sem szólnak ilyen vastagon ! — s azzal kiment a templomból. Ezért a küküllővári szinódusban 1734-ben felfüggesztették hivatalától. 1735-ben azonban Marosvásárhelyt reverzálist adott, amelyben azt igéri, hogy Erdélyben a részleges kegyelemről és az előre elhatározásról bevett orthodox tudományt fogja hinni, követni, hirdetni és prédikálni nyilván és előbbi tanítását az univerzalizmusról két vagy több havi időköz alatt azon évi karácsonyig vissza fogja vonni és mondani nyilván az enyedi szószékről.

3 Ilyen uton azonban csak ideig-órákig tudtak akadályt gördíteni az uj eszmék terjedésének. Wolffiánus volt a nagyenyedi kollégium hires tanára 1. Kovács József. Munkát ugyan nem irt, de nagy része volt abban, hogy a Baumeister-féle kompendiumok után valamennyi református tanintézetbe bejött a Leibniz—Wolffféle felfogás. Fogarasi Pap József marosvásárhelyi tanár 12 év leforgása alatt 11 pályamunkát irt s a külföldön 5 arany érmet is nyert, szintén a Wolff iskolájához tartozott. Gróf Lázár János Wolff müveiből fordított. Csernátoni Vajda Sámuel „Philosophicum tentamen"-je és Az emberi értelemnek természeti históriája 1795. a Wolff-féle filozófia bélyegét viselik magukon.

4 Az ész foglal el náluk kiváló helyet. Ami látszólag nem egyezik meg mindenben a kijelentéssel, azt az ésszel ki kell békíteni. Leibniz—

Wolff gondolatkörében mozogva Liedemann Márton (1767—1837.) „Briefe über die Freiheit des menschlichen Willens" c. dolgozatában a szabadságot a mindenütt feltörő természeti szükségszerűséggel akarja összhangba hozni. Másik munkácskájában a Leibniz-féle theodicea alapján annak a megoldását kísérli meg, hogy mikép lehet megegyeztetni a korai halált az isteni bölcseséggel és jósággal.

5 1 Ribini Memorabilia eccl. aug. conf in regn. Hungáriáé II. 393. 1. 2 Finánczy E. I. in. II. 259. 1. 3 Koncz József : A marosvásárhelyi ref. kollégium története 190. 1. 4 Pokoly József : Az erdélyi ref egyház története V. 179. 1. 5 Lie. dr. Szelényi Ödön : Egy érdemes régi magyarhoni pedagogo-teologus cimen irt Liedemann Mártonról a Theologiai Szaklap 1917. évf. 36. 1.