Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— 1ÖÖ — Egylet megalakításáig, mindenütt a racionalizmus hatása vehető észre.

1 Ha csak szellemi tényezők, lelki erők tarthatják fönn — Lagarde szerint — frissen és ifjan a népeket, ugy a magyarhoni protestáns egyházak a szellemi mozgalmakban való élénk részvételben s az eszmék tisztázásában — közel 400 esztendőn át — tanújelét adták életrevalóságuknak, erejüknek. S ha a ludományban népünk fiai világhírre nem emelkedtek, az nem a tehetségek hiányában kereshető. Azokban népünk soha sem szűkölködött. Hanem a sanyarú, mostoha viszonyokban, amelyek közt annyi világra szóló tehetség ki nem fejlődhetett. A racionalizmusnak magyarhoni protestáns egyházainkban is van története! Az uj irány hatása természetesen kezdetben gyönge. A kétkedés, mely azt kérdezi, hogy minden csak ugyan ugy van-e jól, amint van s a puszta elhivés helyébe ne lépjen-e a józan ész, lassan, de mind határozottabban érvényesül. A régihez ragaszkodók fel is emelték tiltakozó szavukat, ha itt, vagy ott észrevették, hogy valaki bolygatni kezdi a kész formákat, a tantételeket. Jellemző e tekintetben Ribini János esete Sopronban. 1748-ban Ribini a közvizsgálat alkalmával ezt a tételt állította fel a primánusok közt tartandó disputáció tárgyául : Aequioribus reformatis dextra fraternitatis non est denegenda. Ebben Oertel lelkész heterodoxiát látott. De még jobban felhevült lelkésztársával, Torkossal Ribini ellen, mikor az 1750-ben ezt a tárgyat tette vita tárgyává: A boldogok testi szemeikkel nem látják a szentháromságot. A vita 1753-ban hágott a legmagasabbra, mikor Ribini dogmatikai előadásában a keresztséget ugy értelmezte, hogy az a viznek látható jele alatt történt szent tisztulás, mely által az emberek Krisztus hiveivé felavattatnak. Szocianizmussal vádolták őt, mert az értelmezésnél nem tesz világosan említést az Isten kegyelméről és a bűnöknek bocsánatáról. Egyéb tévtanokat is találtak nála. Hogy nem hiszi a héber magánhangzókat jelölő jegyek isteni sugallat által való eredetét s a pokol tüzének anyagi természetét. A lelkészek prédikációikban intették és óvták a híveket a veszedelmes kovásztól s a vita elmérgesedett. A boroszlói theologiai kartól kért vélemény a lelkészek mellett nyilatkozott. Ribini erre ugyan elhallgatott, de megcáfolva nem érezte magát.

2 A racionalizmus elterjedését szolgálta a Wolff—Leibniz-féle filozófia uralomra jutása. Ezt a bölcseletet protestáns iskoláinkban mindenfelé tanították. Lőcsén 1750 körül logikát, pszichológiát, természetjogot. Hogy Wolff szellemében az kitűnik abból, hogy 1743-ban a rektor bírálat alá veszi azokat az ellenvetéseket, melyeket a Wolff-féle filozófia ellen hoztak fel a rendszer ellenségei.

3 Selmecbányán Turcsányi Dávid Wolff követője s növendékeit ma1 Antal Géza dr. : A magyar prot. egyház külföldi érintkezése cimén a Protestáns Szemle 1908. évf, 68. s köv. 1. értekezik a theologiai kölcsönhatásokról. 2 Müllner Mátyás: A soproni evang. főtanoda története 1857. 76. 1. 8 Fináczy Ernő dr: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában 1902. II. 255.