Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)
4. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől
— 99 — az uj kort, már nem vehette ki egészen a részét. 1 A kiváló német tudós Lagarde hasonlókép kedvezőtlen mérleget állapit meg a magyar fajra nézve. Háromszáz év óta — ugy mond — csapatostul keresték fel fiatal magyarok Németország és Németalföld protestáns egyetemeit. Egyik sem vitte közülük többre a középszerűnél. Soha sem jutott egy magyar sem kiváló jelentőségre a szellemi élet valamelyik területén ... A turáni faj a történet színpadán megöregedve lép fel. Mert nemcsak az emberi, hanem a népek életének is vannak természetes határai: csak szellemi erők tárthatják fönn frissen és ifjan a népeket és ilyen erőket sem a magyaroknál sem a törököknél nem látok s ezért ugy ezek, mint azok nem szolgálhatnak másra, mint salak gyanánt az út jobbítására, amelyen más nemzetek haladni fognak. 2 Hogyha a magyar népre mint egészre érvényes lehet Marczali megállapítása, hogy csak a reformációig vette ki részét állandóan és következetesen az európai fejlődésben, de nem vonatkozhatik a magyarországi protestáns egyházakra megjegyzésének további része, mely a reformáció után következő századokban kevésnek mondja az európai szellemi mozgalmakban való részvételt A katholikus egyház félt a külföldi áramlatoktól és mesterségesen is gátat emelt az eszmék terjedésének. De a protestáns egyházakban megismétlődnek mindazok a h?rcok, melyek a külföld protestáns egyházai átéltek. A lutheri és kálvini irányzat közt megindul a küzdelem s mint a külföldön, nálunk is elválnak egymástól. A szocinianusok külföldi harcai megujulnak a magyar unitáriusok küzdelmében. Az angol independentizmus eszméi mozgásba hozzák a kedélyeket Magyarország keleti részében. A holland Cocceius rendszere melleit és ellen épugy vitáznak hazánk hittudósai, mint a hollandusok. Apácai Cseri János a kartezianizmus gondolatvilágába vezeti be a magyar ifjakat. A chiliasztikus rajongásnak Magyarországon is vannak szóval és tollal küzdő hivei. Hírneves külföldi tudósok : Commenius, Bisterfeld, Alstedius, Basire Izsák működnek a 17. században a gyulafehérvári és a sárospataki főiskolában. A német' és holland pietizmus is termékeny talajra talált hazánkban. A 18 század felvilágosodása a mi nemzetünket is megérintette. — Nemcsak iróink, de egyházi embereink is e szellem hatása alatt állottak. A racionalizmus, a Kant-féle filozófia, a 19. század theologiai és bölcsészeti rendszerei is éreztették hatásukat. A józan ész elvét nemcsak hangoztatják, hanem alkalmazzák államtudományban, pedagógiában s a vallás megítélésénél is. A keresztyén vallás hittéfeleinek értékelése s a theologiai tudományok müvelése is a racionalizmus szellemének a bélyegét viselik magukon. A gyakorlati egyházi életben a prédikációtól a vallásoktatásig, az egyházi társadalmi munka széles mezején az unió törekvésektől a Protestáns 1 Marczali H. Az 1790 - 91. országgyűlés I. 281. ' Lagarde Deutsche Schriften (Gesamtausg. letzter Band. 2 Abdr.) 26. L 6*
