Szelényi Ödön–Szimonidesz Lajos szerk.: Theologiai Szaklap 16. évfolyam, 1918 (Budapest)

4. szám - A magyar racionalizmus. Lic. Fizély Ödöntől

— m Nem csoda, hogy ha 1763-ban Barkóczy az ország prímása a legteljesebb anarchiától félt. Szemei látják az ország lángbaborulását. Szerinte a protestáns ifjak hozzák be a gondosan őrzött és kies vizek mellékén legelő nyáj közé a naturalisztikus, deisztikus és materialisztikus mételyt. Egy pozsonyi jezsuita óva inti hiveit a veszedelmes könyvektől,

1 melyek közé különösen a szabad gondolkodóknak a kinyilatkoztatott vallás ellen irt müvei sorolandók, melyek ily cim alatt szoktak megjelenni : az ésszerű vallás, a természet joga, a társadalmi élet kötelességei, a ceremóniák és a vallásos szokások kritikai méltatása stb.

2 Az 1790-es években, a nemzeti ébredés idejében, iróink, gondolkodóink mindenre kiterjesztették figyelmüket, ami az állam, társadalom megújhodásával összefüggésben állt. A vallási kérdéseket sem mellőzhették. Valláspolitikai tárgyú röpiratokkal a szó szoros értelmében elárasztották a közönséget. Ez idő szerint — irja Keresztesi naplójában — a vallás dolga forogván kérdésben, a sok apró munkák pro és kontra minden nap jöttek és bújtak ki mint a gombák, nyomtatásban, melyekért nem győzött az ember fizetni, minthogy eleinte igen drágák és kapósak voltanak. Ezeken kivül a sok pasquillusoknak, mocskos Írásoknak is nagy divatja vala.

3 A támadás célpontja a hierarchia volt. De megtaláljuk ezekben az iratokban azt a követelményt, hogy a theologiai vallások helyét foglalja el a tiszta, minden emberi hozzáragasztástól ment morális keresztyénség, mely olyan pompásan megegyezik a természet törvényével és a józan emberi ésszel. Sok helyütt a vallás és a keresztyénség profanizációját is olvashatjuk.

4 Hogyha a nemzetet, a társadalmi életet megérintette a felvilágosodás levegője, az alól természetesen nem vonhatták ki magukat a protestáns egyházak sem, amelyek állandó szoros összeköttetésben voltak a protestantizmus szülőföldjével s a müveit nyugati országokkal. Leendő lelki pásztoraik és tanítóik nagy számmal keresték fel a külföldi egyetemeket s elhozták magukkal az ott uralkodó irányzatokat, az ott megismert eszméket. Idehaza nemcsak az eredeti munkákat olvasták, hanem, hogy mentül többen hozzájuthassanak, le is fordították azokat. Tanulságos dolog annak a figyelemmel való követése, hogy a külföldi egyházi mozgalmak mikép tükröződnek vissza a magyar honi protestáns egyházak történetében. Marczali Henrik megállapítása szerint Magyarország állandóan és következetesen résztvett az európai fejlődésben a renaissance és a reformáció nagy mozgalmáig, de abból a roppant szellemi és anyagi munkából, mely azóta folyt és amely az egész társadalmat átalakítva megteremtette 1 Gedanken über das freye Lesen gefährlichen Bücher 1771. 2 Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig 57. 1. 3 Krónika Magyarország polgári és egyházi közéletéből a XVill. század végén Keresztesi József naplója. Pest 1868. 278. 1. 4 Ballagi Géza I. m. 616 - 644. 1.