Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"
A genfi „Réveil" 91 kívüli, olyan korban és olyan körülmények között. — Genfben a tudomány mindig a hit és az egyház barátja maradt, az egyház ahelyett, hogy félt volna a tudománytól, tisztelte, bátorította, szerette a tudományt." A pro- és contra-vélemények a dolog természeténél fogva nem lehetnek mindig objektívek. A Réveil-pártiak túlságosan sötéten látnak, az egyház-pártiak szemmellátható hibákat nem ismernek el. Ha helyesen akarunk látni, a történeti evolutió jelszavára kell hivatkoznunk: Calvin egyháza együtt fejlődött a századokkal, amelyeket végigélt, — ugyanazt a fejlődési útat futotta meg, amelyet a Protestantismus egyetemessége; a reformáció nagy kezdeteit éppúgy követte Genfben az epigonok skolasztikus orthodoxiája, a felvilágosodás századának rationalismusa, — majd a hit reakciójának pietismusa, mint bárhol másutt, protestáns földön. Hibáztatni nem lehet Genfet azokért a hibákért, amelyeket a mi szemünk jogosan kifogásolhat, százhúsz évvel öregebb kulturával hátunk mögött, a hibákat és fogyatkozásokat megérteni kell, mert a kor hibái és fogyatkozásai voltak. Ε pillanat — a Réveil születésének pillanata. * Amióta a cartesianus philosophia — melynek kiindulópontja a kételkedés ·— először talált Genfben követőkre, attól a pillanattól kezdve már megtaláljuk a reakciót is, mely a tudás ellen a hitet, az okoskodás ellen a kegyességet szegezi. Jean de Labadie (szül. 1610), a hires Spener mestere, akit Franciaországból kiűztek, 1659-től kezdve hat éven keresztül, mint genfi pap mystikus színezetű vallásos összejöveteleket tart házában, melyekért a Cotnpagnie des Pasteurs oppositiójára 1666. márc. 3-án távozni kényszerül Genfből a hollandiai Middelbourghba. — 1741. márc. havában Zinzendorf Genfbe érkezik 50 cseh-morva atyafival és 600-700 tagból álló gyülekezetet alapit, melynek nyomait még 1800-ban is megtalálhatjuk. - 1813-ban a hírhedten hírneves Krüdener bárónő, a theosophia mondaine apostolnője és I. Sándor orosz cár barátja, kezdeményez mystico-theosophikus gyülekezeteket. - A methodista Robert Haldane 1817-ben Genfbe érkezik. Előkelő skót család sarja, aki methodista evangélistává szegődve, a személyes megtérést, Szentlélektől való újjászületést, az egyháznak az államtól való szétválasztását tanítja. Genfben a Római levél magyarázatához kezd és maga köré csoportosítja az ifjú theologusok nagy számát, akikből később a Réveil vezéremberei lesznek. ,.Néhány év óta a Compagnie azt látta, hogy számos francia ifjú jön Genfbe theologiát tanulni. Sokan közülök nagyon elégtelen előkészülettel jöttek; egy uj szellem lelkesítette őket. Ugy látszott, hogy némelyek különböző ösztönző hatásoknak voltak kitéve: kis mysticus gyülekezetek magukhoz vonták és bizonyos 6*
