Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
† Vásárhelyi Józseftől: A genfi „Réveil"
92 Vásárhelyi József. katholikus befolyások izgatták őket." 1 — Ε theologusok említsük itt közülök Empaytazt, Emilé Guers-t, Henry Pyt-et, Ami Bost-ot, — az igazság után való szomjuhozásukat nem találták kielégítve a theologiai fakultás jobbára rationalis szellemű oktatása által és érintkezésbe léptek az „atyafiak" stagnáló kis gyülekezetével, Krüdener bárónővel, Robert Haldane-nel. — Szükségét érzik, hogy gyülekezetbe tömörüljenek: 1810-ben megalakítják a „Société des Amis"-t, a Barátok Társaságát, vasárnapi iskolával és bibliaolvasóconventiculumokkal. Szabályzatában olvasható: „Minthogy hiszük, hogy a világi élvezetek nem egyeztethetők össze azzal a szellemmel, amelynek a keresztyén embert át kell hatnia: mindnyájan elhatároztuk, hogy senki olyat nem veszünk magunk közé, aki nem ígéri meg, hogy teljesen eltilt magától minden ilyen örömet, így pl. a táncot és a színjátékokat." 2 A Compagnie nem nézte jó szemmel ezeket a mozgolódásokat. Az idegen szellem túlságos befolyásától féltette az ősök vallását. Jean de Labadie francia volt, Krüdener báróné német, Róbert Haldane skót. Genf szelleme különben sem volt alkalmas talaj hasonló, pietista, mystikus és theosophiai irányú, a rationalismust támadó reactióra. Ε szellem, melyet Calvin János saját képére és hasonlatosságára teremtett: a szigorú puritánusság, a feddhetetlen erkölcsiség, a képzelőerőben való józansággal tünt ki, mely alkalmatlanná tette a metaphysikus igazságok kontemplálásában való elmerülésre, a mystikus exaltatióra, az értelem szavának elhallgattatására. Ilyen körülmények között a Société des Amis nem existálhatott sokáig; 181ú/'4-ben megszűnt. A Compagnie 1813-ban rendeletet adott ki: „Az a theologus diák, aki a Compagnie akarata ellenére tovább is látogatna különleges gyülekezetet, nem bocsátható felszentelésre" ; tnajd ugyanazon év dec. 24-én a papjeloltek (canditats) fogadalmához a következőket tette hozzá: „ígéritek, hogy minden szektáskodó szellemtől távol tartjátok magatokat, kerülitek mindazt, ami szakadást idézhetne elő és az egyház egységét megrontaná." 3 1816-ban érte az első nyilvános támadás a genfi hivatalos egyházat képviselő Compagnie des pasteurs-t. Krüdener bárónő titkára, Empaytaz, akit 1814-ben a theologiai fakultásról kizárlak, 1816-ban Badenben egy brochuret adott ki: „Considéraiiotis sur la áivinité de Jésus-Christ, adressées á Messieurs les étudiants en théologie de l'Eglise de Geneve." (Eszmék Jézus-Krisztus istenségéről, a genfi egyház theologiai hallgatóihoz intézve.) Ε röpiratban azzal vádolja a genfi egyházat, illetőleg a Compagnie-t, hogy elhagyta Krisztus istenségének tanát, noha a dogma a szentírásnak megfelelő és a XVIII. század kezdetéig· Genfben 1 Heyer i. ni. p. 116. 1 Cit.: E. Guers: Le premier Réveil. D. 45. 3 L. Heyer i. m. p. 117.