Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Könyvismertelés - V. Ammundsen Krig of krig főrend kristne. Dr. Szeberényi L. Zs.-tól

60 Könyvismertetés. A német theologusok sokszor valóban különös kijelentésekre ragadtatják el magukat. így Troeltsch szerint nem szabad többé missziót íizni a mohamedánok között. Herrmann marburgi tanár aki „Verkehr des Christen mit Gott" című művében hitét és theologiáját a Krisztusra alapította egészen, most azt mondja, hogy a törökök közel állnak az Isten hatalmában vetett hitben és erkölcsben a németekhez. Preuss irodalom történész Németországot a szenvedő Krisztushoz hasonlítja az Alig. ev. luth. Kirchenzeit.-ban (1915 17/9), ez ellen ugyanazon lapban tiltakozik Römer. Részletesen tárgyalja Ammundsen azok küzdelmét, kik az.ért harcolnak szellemi fegyverekkel, hogy a keresztényit ne nyomja el teljesen a nemzeti. Ezek között az első helyet foglalja el Foerster müncheni egyetemi tanár, de ez nem theologus, hanem paedagogus. Sokat idézi Ammundsen ily irányban a zürichi Ragaz-lelkészt is. A német theologusok egy része ujabban azon nézetben van, hogy a háború vallásilag nem épít. így a lipcsei tanár Hauck is azt mondja: „Nem hiszem, hogy a háború valóságos változást idézne elő népünk vallásos állapotában." Hogyan is jöhettek keresztény lelkészek és theologiai tanárok arra a gondolatra, hogy ágyú és puskatűz, bomba és vérontás megújíthatja és mélyítheti ezt a keresztény hitet, melynek alapítója azt mondta : „íme elbocsátlak titeket, mint a juhokat a farkasok közé." A háború sohasem hozott vallást és nem emelte a vallásosságot, ínég a keresztes háborúk sem. Németország legháborúsabb századáról 1813—1915. igen helyesen jegyzi meg Reinhold Planck : „1813—1915. egyháztörténetének eredménye lelki tekintetben nagyon sovány, dacára a professzorok óriás tudományos munkájának és az egyház vezetők szervező képességének". II. Franciaország. A francia nép jellemzésénél a szerző igazot ad Matthieu-nek, aki szerint a francia szellemi élet csak akkor érzi magát jól, ha ellentétben lehet a hivatalosan fennállóval szemben. Franciaország a nagy meglepetések országa. A középkorban ő a gót stíl megteremtője Franciaország legnagyobb fia Calvin, matematikus világos szellemét a reformáció szolgálatába helyezte de kénytelen volt Franciaország határain túl működni. A katholikus egyház 1700 felé virágzott ez országban — és a ledér erkölcs és felületesség lett úrrá. XIV. Lajos udvara férfiai és hölgyei meghallgatták a templomi retor művésziesen kidolgozott szónoklatát, meg is lettek talán hatva, de azután régi életmódjukhoz visszatértek. Itt kezdte a fa gyökereit a féreg emészteni. A hugenották egyháza erkölcsi és vallási komolyság, polgári arravalóság és theologiai tudomány