Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)

Könyvismertelés - V. Ammundsen Krig of krig főrend kristne. Dr. Szeberényi L. Zs.-tól

58 Könyvismertetés. 2. A háború által felkeltett vallásosság első sorban absolut függési érzés és odaadás egy magasabb hatalommal szemben. 3. A háborús vallásosság egybeolvad az otthonból hozott benyomásokkal és az ismert egyházi formákat veszi fel, de ez utóbbiak oly kis jelentőségűek, hogy katholikusok, protestánsok, zsidók közös vallásos érzésben találkoznak. 4. A háborús vallásosság a legértékesebb és a kereszténységgel leginkább egyező része az Isten akaratában és gondviselésében való megnyugvás, mely azonban a sorsban való hitté alakúihat át. 5. A keresztény hit legmélyebb része, a bűntudat és Krisztus személyének hitben való megragadása, kevésbbé lép előtérbe a háborús vallásosságban. 6. Amennyiben a háborús vallásosság nem tartalmaz erős szakítást a bűnnel és személyes üdvátélést, nagyon sokszor ingadozó és nélkülözi a nagyobb erkölcsi erőt. 7. A háborúnak van egy irányzata, mely egy nem evangelikus vallásosságot mozdít elő, mely ismét háromféle alakban nyilvánul: 1) Általános idealizmus. Ezt képviseli Troeltsch tanár Berlinben. Szerinte le kell mondani arról, hogy radikálisak legyenek és absolút keresztények. A német nép szerinte megtalálta hitét, ez a Kant Fichte féle kötelesség vallás. 2) Nemzetiségi kultusz. Sokak részére értékesebb és fontosabb az ó testamentom, mint az új testamentom; mert az előbbi harcias és bosszúálló könyv s állandóan inkább a nép egészére tekint, mint az egyesre. 3) Külső tekintély hit és babona. Ez különösen a katholicizmusra kedvező. 8. A háború nem annyira teremtő, mint inkább leleplező. Különösen a kezdetén leleplezte, hogy az emberekben él egy erős vallásos szükségérzet. További folyamában a háború a többséget brutálissá teszi, a kisebbséget mélyíti. Az utóbbi eset áll be ott, ahol az előzmények vagy a külső hatás az embereket a természetes vallásból az evangeliom kereszténységébe vezeti. Az utóbbi .részben idézi az osztrák diákmozgalom titkárának következő megjegyzését: „Nincsen semmi sem, ami szent háborúnak nevezhető. Minden háború ördögi. A valóságban a háború nem teremtett egy atomnyi vallásos értéket sem, az csak rombolt". Németország. A szerző szerint a német jellemnek három alapvonása van : 1. bensőség, 2. alaposság, 3. harciasság. A német alaposság tette azt lehetővé, hogy a németek vezetnek az iparban és tudományban. A hatalomimádás a dán körökben ís követőkre talál. Ammundsen szerint a német militarizmus követése kigyógyítaná a dánok nemzeti betegségét. Csakhogy ez a gyógymód a paciens hálálát okozná. Ha a hatalom a legfőbb, úgy egy kis nemzetnél az ilyen gondolkodásmód egyenlő a halálos ítélettel. Ammundsen