Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: Egy érdemes régi magyarhoni pedagogo. teologus
54 Lic. dr. Szelényi Ödön. sich aneignet; wer, sage ich, diesen großen Geist eines Luther und Melanchthon kennt und nebenbei auch noch von dem guten Geist des Christianismus, wie er sich vorzüglish in den Briefen des Schoosjüngers Christi Johannes ausspricht, beseelt ist: der wird sicher völlig einverstanden mit mir sein ; der wird mir das Zeugnis nicht versagen, dass ich heute als ein echter Protestant Worte des Friedens an Eure Herzen gerichtet habe. Indessen bin ich doch weit davon entfernt, Euch meine Ansichten aufdringen zu wollen. Als Protestanten habt Ihr nicht nur das Recht, sondern auch die Pflicht, alles nach der heiligen Schrift zu prüfen. Prüfet daher auch meine Ratschläge, die ich Euch heute gegeben habe, und findet Ihr darin etwas, was mit den Ansprüchen der heiligen Schrift streitet, so sprechet mein Urteil" (i. m. 109.).... Arról lehetne vitatkozni, hogy nem lehetett volna-e a reformáció évfordulóján más témáról is beszélni, hiszen a reformátorok és a reformáció nagy történeti jelentősége annyi bő tanulsággal kínálkozik, — de hogy Liedemann beszéde magasztos érzületről, fenkölt gondolkodásról és bátor színvallásról tanúskodik, az semmt kétséget sem tűr és a végcél tekintetében és csak igazat adhatunk neki. Szomorú volna, ha a Jézus evangéliuma alapján állók sohasem és semmiben sem érthetnék meg egymást! Ugy látszik különben, hogy ez Liedemannak egyik legkedvesebb eszméje volt, amit gyakran, nyilvánosan és magánkörben ismételt és azért ép e fontos napon újból hallgatói szivébe akart vésni. 1 Beszédei egyébként Liedemannt nem közönséges lelkipásztornak tüntetik fel. Komolyan vette hivatását, gondosan készült prédikációira és amig csak ereje bírta, hatást is tett velők. Bennök a kor Ízlésének adózva nem törekszik irásmagyarázatra, hanem a bibliai idézetet rendszerint csak hangulatkeltésre vagy szokásból használja fel, sokszor meg csak fogantyúnak, hogy épitő- de különösen erkölcsi irányban hasson híveire. Racionalista ő, de sohasem ízléstelen, lapos, mert van kellő invenciója, vannak eszméi és van gazdag szókészlete. Persze, nem szabad őt a mai egyházi szónoklat mértékével mérni, hiszen ma úgy a liberális, mint a pozitív irány egészen más követeléseket támaszt, mint a minőknek L. eleget tehet. Általában közelebb áll a mai liberális beszéd szelleméhez, csak az a hibája, hogy nem nyúl bele az emberi élet teljébe, nem fejteget minden napi aktuálitást a keresztyénség nézőpontjáról, hanem inkább általánosságokban mozog. Hiányzik természetesen Jézus személyiségének helyes értekelése is — mélyebb lélektani és történeti kutatás alapján. A bibliai szöveg alkalmazása és felhasználása pedig, amennyiben egyáltalán előfordúl, éppen nem mintaszerű. Ugy tetszik, hogy felfogása némi változáson ment át (pontosan nem lehet megállapítani, mert kéziratban maradt beszédei közül egy 1797-ből, 21 1832-ből, 7 1833-ből való), a mennyiben később, élete vége felé valamennyire ' Josef Trausch: Schriftsteller-Lexikon II. Kronstadt 1870. 357. lap.