Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: Egy érdemes régi magyarhoni pedagogo. teologus
Egy érdemes régi magyarhoni pedagogo-teologus. 53 blindes vor der Klausenburger ev. Gemeinde gehalten von Μ. L. Oberseelenhirten der erwähnten Gemeinde an den beiden ersten Tagen des Jahres 1820). A szent szövetség előnyeit a következőkben látja 1. a félreismert keresztyénség helyreállításában és az emberiség összes szellemi erőinek fejlesztésében igazi erkölcsös és keresztyéni élet szolgálatában, 2. a testvéri szeretet fokozásában, 3. a polgári béke áldásaiban. De a fejedelmek szövetsége az alattvalókra is bizonyos kötelességeket ró. Ezek pedig (II. beszéd) az áldás mindhárom fajára vonatkoznak. 1. a lélek belső békéjére, 2. az egyház békéjére és 3. a külső polgári békére és magunk részéről rajta kell lennünk, hogy mindezeket tőlünk tehetőleg előmozdítsuk. Teljesítenünk kell tehát a felebaráti szeretet parancsát és engedelmességet tanúsítani a fejedelmek rendelkezései iránt. Nem tudjuk, hogy később is ennyire lelkesedett-e L. a szent szövetségért. Annyi bizonyos, hogy politikai tekintetben soha sem látszik radikálisnak, de még annak sem, amit nálunk egy időben „haladónak" neveztek. Lehet, hogy ezen konzervatív állásfoglalásához hozzájárult az a személyes megfélemlítő tapasztalata, hogy a Martinovics féle összeesküvésben részes barátját Öz Pál ügyvédet 1795. junius 3-án kivégezték. De valószínűbb, hogy a nagy politikai kérdések soha sem vonzották, ő családjánák, hivatásának, egyházának élt és dolgozott és e mellett hű alattvalója volt királyának. Legérdekesebb és nagy feltűnést keltett alkalmi beszéde az. melyet a reformáció háromszázados jubileuma ötletéből 1817. december 28-án tartott. 1 Textusa Kol III, 12—15. Ebből kiindulva kifejti, hogy a reformáció évfordulójának legméltóbb megünneplése az volna, „ha indíttatva a protestantizmusnak helyesen felfogott szellemétől az összes keresztyén hitfelekezetek az egy Isten családjában leendő egyesülésére gondolnánk, ami ép a keresztyénség célja" (i. m. 100.). L. kijelenti, hogy ő nem gondol a kath. egyházba való visszatérésre, hanem azon okok lassú elhárítására, melyek ker. hitfelekezetek elszomorító szakítását létrehozták. Ne csak külső türelmesség és megférés legyen közöttük, hanem igazi keresztyén nyájasság, szelídség, szeretet. . .. Korunknak jutoti — úgy mond — a vallásban eljövendő egyetértésnek első lépése (i. m. L. nyilván a prot. unióra gondol) ezen az úton kell továbbhaladnunk és a magunk részéről akkor cselekszünk leghelyesebben, ha a polgári jogok feletti vitákba, melyekbe más vallásuakkal keveredünk, soha sem rántjuk bele a vallást. Wer den wahren und echten Geist des Protestantismus kennt, welcher ein Geist des nüchternen Forschens und Überlegens, ein Geist der Prüfung und Untersuchung des Wahren, des Schönen und des Guten ist, woraus er dann das anerkannt Beste wählt und 1 Jakob Glatz: Sammlung , einiger Jubelpredigten, gehalten bei der Feier des dritten Jubelfestes der Reformation in den kais. königl österr. Staaten. Wien, 1818. 97-109.
