Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
Dr. Szlávik Mátyástól: A hit és erkölcstan egymáshoz való viszonya
182 Dr. S/.lávik Mátyás. Stange „Einleitung in die Ethik" 1901 és főleg Herrmann „Ethik 5. kiad. 1913. c. műve Schleiermacher és Rothe alapvető műve óta a rendszeres ethikai irodalom egyik legérettebb terméke. Hát kétségtelen, hogy az ethika és a dogmatika tudományának sok közös- tárgya van. Mint már fentebb is említettük, az ethika sok szakasza a dogmatikába s a dogmatika sok részlete az ethikába való. Ilyenek alapján lehet-e még azok elkülönített tárgyalásáról szólani? A dogmatika minden Frank-ié\e „tapasztalati jellege" mellett is a ker. kijelentés hitének megismeréséről" vagy „az egyházi dogmákról szóló tudomány", amint viszont a „credenda és agenda" eddigi sémájával szemben az ethika nemcsak az erkölcsi cselekvőség szabályait, hanem egyúttal a ker. erkölcsiségről való felfogásokat is ismerteti, amelynek azt kell tanítania, hogy mit kelljen cselekednünk. A ker. hitismeret kifejtése a dogmatika kétségtelen feladata. Ehhez tartozik mindenekelőtt a Krisztusban való kijelentésből eredő ker. istenismeret, azután természetszerűleg a Krisztusismeret s az egész üdvkijelentés célja az Isten országa, mint isteni iidv- és kegyelemadomány a dogmatikában és mint megvalósítandó feladat az ethikában. Az Istenről, a Krisztusról és az Isten országáról szóló tan képezik az evang. hittan egyediili „loci"jait, ami bizonyos tekintetben a hittan tananyagának összevonását vonja maga után Közelebbről a τ ethikában nem létező valóságokkal, hanem követelményekkel, nem a hittel, hanem az ő értékének ítéleteivel van dolgunk. így nem az akarat szabadságának vagy a lelkiismeret kérdése magában véve, hanem azok értékének megállapítása az ethikus feladata. Az ethika tehát theologiai jellegű érték-tudomány, vagy mint Wandt nevezné: normativ értékű tudomány. S ez lényegesen különbözteti meg azt a dogmatikától, így p. o. a világ a dogmatikában mint Istennek alkotása szerepel s az erkölcstanban mint az erkölcsi célok megvalósulásának a talaja. Erkölcsi rendeltetésének a megvalósítása a ker. ember legfőbb feladata és életcélja, amiért is a világgal csak erkölcsi és nem vallásos viszonyban van. Természetes, hogy azért a vallásos és az erkölcsi szempontok találkoznak egymással. A keresztyénségben a vallásos az erkölcsivel, az embernek az Istenhez való viszonya és annak erkölcsi értéke szorosan összetartozik egymással. Az Istennek megfelelő az erkölcsi s az Istenellenes az erkölcstelen. S igy van az az egyházzal is, amelynek láthatóra és láthatatlanra való megkülönböztetése nem más, mint az empirikus egyháznak az egyház ideálja szerint vall értékelése. Ebből következik, hogy a ker. theol. ethika a hittantól való különbségében minden izében „a ker. értékelés tana" vagyis „a ker. normák elméleteamely szerint minden tapasztalati valóságot isteni rendeltetésének ideálja szerint kell mérlegelnünk és értékelnünk. Konkrét emberi élet- és értékbölcselet keresztyén állásponton tekintve. S ebben jut épen kifejezésre az ethikusnak
