Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
Tarczay Andortól: A sziddimvölgyi csata
A sziddirnvölgyi csata. 151 közül fel is lázadtak és csak fegyveres erővel hozattak vissza a békés tűréshez. Azt is tudjuk, hogy az eddig birt Martu (dél Syria, északi Palesztina) nem elégítette ki a hatalomra vágyó elami királyt, hogy körülbelül 19^4-ben hadjáratot indított Martu délibb részei ellen is s járma alá hozta az ottani királyokat is, nevezetesen Sodorna és Gomorra városok királyait és még más kanaánbeli királyt is. Az elamiták hatalma is egyre terjeszkedvén, érthető, ha a szabadon sátorozó beduinok fontolóra vették, nem volna-e tanácsosabb ezen egyedül a katonai túlhatalomra támaszkodó, folyton fegyver alatt álló területet elhagyni? Így gondolkodott az öreg Thare törzsfőnök is és komolyan tervbe vevé visszavonulását ősi birtokaira, Charran mezejére, honnan törzse egykoron leszállt Ur mezejére, hogy onnan tovább folytassa vándorutját. Az 1953- 1923 közti három évtized alatt Babel városban, mint a dynastia ötödik királya Sin-Muballit uralkodott a bibliai Amarpal. Előfordul Amar Muballit név alatt is, mi annyit tesz: a hold isten éltet. Vazallusa volt Elamnak, de közvetlenül Iri aku-nak, a larsai királynak s igy természetesen társának, Kudur Mabugnak is. A főkirály Elamban Kudur Lagumar volt, mely tiszta elami név, Lagumar istennő neve igazolva van, Kudur pedig több nívben fordul elő. Az is lehetséges azonban, hogy Kudur Lagumar Kudur Mabug utódja, Jamutbalban (nyugati Elam), hol Lagamal Kischurra város istennője volt. A bibliai Ariok az Ellasari nem lehetett más, mint a Lasar, Larsai király Iri-aku. Iri-aku uralmának alapja az ősi Ur és az ujabb Larsa Délbabyloniában. Ezeken kívül Iriaku még birta az ősi sumir szent helyet, Nunkit (Urudugga, Eridu), birta Sirgulla, Girsuki és Gischgallaki, a Hui csatornától keletre fekvő ősi sumir városokat. De parancsolt ő Középbabylonban is, ott Nisin-t és Uruk-ot birja. Nisin elfoglalását a táblák, mint igen nevezetes eseményt jegyzik fel; vele nyerte el Iri-aku a „Nibur pásztora" címét, mely címei közt rendesen első helyen áll, amint ezt a régi nisini királyok is épen úgy tették. Babylon, szomszédos területei, nevezetesen Irán fensikja, még nem mutatták a legelők ama hiányát, a csergedező forrásvizek, a patakok és nagyobb folyók kiszáradt kavicsos medreit, mint amilyeneket az utas mindenütt átszel, aki ma a sivatagot az Eufrat jobb partján bejárja. A Martu és Ur vidék közti rengeteg terület akkoron még a pluviális korszak uralma alatt állott, az emberek utjai akadálytalanul voltak megtehetők. A babyloniai Ur-nak nyugaton szinte hasonmása a felsőmezopotámiai Charrloz volt; mindkettő hires központ, mindkettő szent városa a honistennek, mely itt is, ott is, tehát Babyloniában és a felsőmeda
