Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 15. évfolyam, 1917 (Pozsony)
Tarczay Andortól: A sziddimvölgyi csata
A sziddirnvölgyi csata. 143 állatvilága, népviszonyai mind más volt. Azért, ha a 14-ik szakaszt megérteni akarjuk, az elmúlt évezredek állapotáról tudomással kell bírnunk. A Ge n. 14,—., t-ben foglalt elbeszélések színhelye Kanaán. Ezt az előázsiai vidéket rendesen csak az izraeliták korára nézve szokás ismertetni, a szentírásban foglalt történetek helyesebb megértése céljából. De az ily szűkebb határok közé szorított ismertetés már Ábrahám korára nézve sem bizonyul elegendőnek, még kevésbbé az, ha a Gen. 14. egész tartalmát érteni akarjuk. Az Ábrahám népe közt élő őslakóknak úgy mint magoknak az izraelitáknak kanaáni szereplését is valóban meg sem érthetjük, ha e vidék Ábrahám előtti föld és néprajzával és történetével nem foglalkoztunk. Ábrahám korát pedig egy ilyen érdekes évezred előzte meg, mely alatt Kanaán igen jelentős szerepet játszott a világtörténelemben. Sőt még tovább kellett kutatnunk, a sumeri papkirály, a nagy Gudia idejéig! Hogy tehát Kanaán őslakói valódi képét megrajzolhassuk, igen távol évezredekbe kell visszatekintenünk. De mindezekre nézve a Genesis nem lehet többé egyedüli forrásunk. Be kell tekintenünk a babyloniai és egyiptomi feltárt irodalmi hagyatékok kincsesházába és ha tudni kívánjuk, kik voltak Kanaán első emberei, az ethnografiai, sőt a geologiai kutatások eredményeit is meg kell hallgatnunk. * Még az uj terciär koron belül történt, hogy az egész mediterrán regio, tehát Dél-Európa, éjsz. Afrika és Előázsia akkori szárazföldjén egy ős emberiség terjedt el, mely már akkor határozottan az australoid legjellemzőbb tulajdonságait viselte. Ezek maradtak ott az egyetlenek az egész diluvium alatt is. Ez volt Előázsia első néprétege. Igv a diluvium alatt a saharai regio és Nilus völgy, a syr és arab síkság és egész Előázsia, úgyszintén Mezopotámia és Irán első embereit ezek a sötétbarna, hullámos hajú australoidok képezték. A dilluvium utáni legrégibb alluvium azután még igen pluvialis charakterével egy egész máskép alkotott népet választott el a belsőázsiai őshaza szűkebb határai közül, ezek voltak a hamiták. Igen hosszú időn át és mindig uj tömegekben jöttek a távoli északkeletről és eléggé figyelemreméltó, hogy ugyanazon helyeken telepedtek le, ahol előbb az ellenkező irányból a medi terrán regio felé vándorolt australoidokat találtuk, azon kivétellel, hogy a hamiták a medi-terrán regio és Előázsia határait nem lépték át. Emez uj réteg egybeolvadt az előbbi australoid népréteggel és képezték a medi-terrán regio ős emberiségének végleges megalakulását. Ma már a legtöbbnek csupán csak nevét ismer-