Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Juhász Lászlótól: Az „Emberfia" az arám nyelv szempontjából
] 32 Juhász László. Mt. 5 1 7: S 34 8; Mk. 2., 3 —3 6; 7,2 3; 10ji a nem a törvény eltörlésére jött Jézus, hanem annak betöltésére. Az embereknek pedig teljes szabadalmat adni a szombat felett, mi más, mint a törvény e rendelkezésének érvénytelenítése. Ezt tehát Jézus nem akarta. Az „Emberfia" szót mindhárom evangelista említi, melynek köz-* vetlen közelségében kétszer fordul elő az egyszerű ávfrpwro; szó. Fordítási hiba, téves értelmezés kizárt dolog. Ki a megtámadott? Bárha a tanítványok szakgatják szombat napon a kalászokat, felelősségre Jézust vonják a pharisäusok. Figyelembe veendő mind a háromnál az „is" kötőszó. Jézus a szombatnak ura. Messiási jogokat vesz itt is igénybe Jézus tekintet nélkül arra, hogy a pharisäusok elismerik-e, vagy sem ezen igényét. S Jézus ezen nyilatkozata a philippi-cäsarieai messiási proklamátio előtt történt. Ezen fejtegetésünk eredményeként megállapíthatjuk tehát a következőket: A legtermészetesebb s a legközvetlenebb összefüggés rovására esik az „ember", tehát az arám „barenásá" alkalmazása, mely mesterkélt, sőt erőszakos értelmezésre vezet. Esetleg ha itt-ott megvan a barenásá jelentése s ezzel való magyarázat érdekes színben tünteti föl az illető szentírási helyeket, de annak használata seholsem nélkülözhetetlen s elengedhetetlen feltétel. Föltétlen Jézusra vonatkozik e kifejezés és pedig messiási értelemben, melyet Jézus Dán. 7 u-nak messiási értelemben való magyarázata s Énok könyvének nyelvhasználata alapján már mint messiási címet talált és alkalmazott. Lietzmann „Der Weltheiland 1909" c. művében vissza is vonta azon állítását, hogy a „barnás", mint messiási cím, nyelvi képtelenség. Fentebb említettük, hogy Wellhausen is megengedte (Skizzen u. Vorarbeiten 1909), hogy a „barenásá" már az arámban némely helyen a Messiást jelentette. Az arám értéke tehát tul nem becsülhető. El kell azonban fogadnunk a nyelvi kutatások azon eredményét, hogy a „bar" szó a „barenásá" compositumban elvesztvén jelentőségét, a fiúság fogalma abban kifejezésre nem talál, mely körülmény a magyarban „az Emberfia" szerintem helyesebb alakkal való visszaadásra, fordításra vezet, éreztetni akarván ezen összevont fordítással s az eredeti fogalom fentartásával, hogy itt compositumról van szó. Az arám kifejezés alkalmazása még inkább Dán. 7 1 3-hoz fűzte a kiindulási pontot, mely a mai alakjában szintén arámul írattatott, amely helyhez való utaláshoz indították a theologusokat már a synopticus evangéliumok apokalypticus — eschatologicus praedicatumai is, úgy hogy a mai theologiai felfogás úgyszólván kizárólag Dán. 7 1 3-al hozza összefüggésbe „az Emberfia" kifejezést. (Viszont Gunbel Schöpfung und Chaos 1895 c. művében ó-babyloniai képzetekkel: ős ember). Tényleg a dánieli apokalypticus eschatologicus „Emberfia" mindenütt megállja helyét az evan-
