Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
90 Dr. Schneller István. meg magának, hogy a háztartók közt annyi a gonosz cseléd, oly sok a rossz család atya és anya, a rakoncátlen fiu az álnok, titlegelő, kegyetlen úr, a csalárd és hűtlen szolga; hogy az egyházban annyi a keresztyénség alapelveit nem ismerő papoknak bábalakja, rossz tnáju, simoniacus, farkas, bérenc; hogy az iskolában annyi a kobor sötét alak (vagantes umbrae nem = kobor árnyék), a tanulmányozó férfiaknak csak is álcája, mitsem mondó arca (y.ioqx -péatüTca), kitanult róka és hogy a politikai társadalomban annyi a megvásárolható bíró, a biloami ügyvéd, az igazságtalan per, a behajtás, a zaklatás, és igazságtalan zsarolás;' hogy a nép közt annyi a panasz, a jajgatás, a sóhaj és nyögés; hogy mindenfelé annyi a feldúlt ház, birtok és község; hogy a városok összeomlók, a piacok piszkosak, a keresztutak rondák, szemérmet sértők (impius) egy szóval, hogy oly lehetőleg rossz az állam közigazgatása. Nem maradt reánk egyetlenegy akadémiánk, a melyben gyakorlati célzattal tanítsák az ethikdt mint a vétkek fékezőjét, a háztartástant mint a családok kormányzóját, az orvos tudományt mint az egészség fenntartóját, a methematikát mint a városok, a piacok, a templomok, a paloták és tornyok építőjét, a philosophiát mint az összes tudományok és művészetek tápláló gyökerét 1. Mind ezek alapján „szerencsétlen elmaradásunk oka nem a nemzet barbár szelleme, hanem a szerencsétlen közoktatás 2. Ha ez a létező bajnak egyetlen forrása: úgy a bajnak gyógyítása is csak is a közoktatás reformálása, kiépítése utján eszközölhető. Nincs ezért is Apáczai működésének más themája, más programmja, mint az iskola 3. Csak az egyetlen egy szóval, az iskola szavával szeretné ünneplő hallgatói szivét betölteni. Nincs más, mit mondjon. Nemzetünket radikalis bajától gyökereseiül csak az iskola váltja meg. Csak hogy természetesen nem a létező iskola, hanem az iskola, mely Apáczai lelki szemei előtt lebeg; az Apáczai szellemében teljesen átalakult iskola. Ezért is még fejedelmek kegyelt iskolájának — még a gyulafehérvári iskolájának is szól riadó szózata: „teljes átalakulásodtól vissza ne riadj, zűrzavaros állapotod mély álmából ébredezz 4. A létező iskola múlt eszményeinek szolgálatában áll és kegyeletlenséggel vádolják azt, ki azon változtatni akar. Minden téren, a politika, a nemzetgazdaság sőt a vallás terén is természetesnek tartjuk a változást: csak az iskola terén volna a reformálás bűn ! ? Apáczai nem fél a vádtól. Hisz az iskolareform terére léptek, nálunk is Keresztúri, Comenius, Tolnai, Szőllősi, Barczoni, Veresegyházi, Tárpai, Enyedi, az ő régi örökké áldott tanítója Porcsalmi, 1 De summa sehol. nec. Felméri 18. 19. 1. Hegedűs 131. 132. 2 De studio sapientiae — Hegedűs ford. 102 1. 3 De summa sehol. nec. — Kolozsvári székfoglalója Felméri kiad. 8. 1. 1 De studio sapientiae — Hegedűs 107.
