Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
88 Dr. Schneller István. a fejedelemnek ily célú alapitványai sem gyümölcsöznek. „Canales quippe per quos haec Princípium bene fica munificentia deriventur in scholas corruptissimini et foedissimi facti sunt 1. De még a fejedelmekben is van baj. Ők ugyan belátják azt, hogy a nemzeti felvirágzás érdekében kell a tudományok főiskolai müveléséről is gondoskodni : de a helyett, hogy a bőviben levő és megfelelő magyarokat alkalmaznának profeszorokul: idegenből, drága pénzért hívnak be profeszorokat, akik a néppel soha sem forranak össze s kik nem gondoskodnak magyar succrescentiáról. Már Voetius, a hires utrechtí tanár figyelmeztette gyakrabban Apáczait, „hogy a scholák a magyar nemzetben soha jók nem lehetnek, valamíg csak idegen profeszorok lesznek közöttünk : csak is átmenetként -- a versengés és a beigazolás céljából indokolt ily idegenek alkalmazása 2. Ha az itt kimutatott bajt egyszóval kivánnók jelezni: azt mondhatjuk nine'", hazánkban tudomány, nincs a tudománynak és azok képviselőinek megbecsülése. „Oly időben születtünk, mikor a legnagyobb tudatlansággal a bőlcseség és ennek profeszorai egy batkára sem becsültetnek 3." Pedig a történet bizonysága szerint a tudomány az állam és az egyház felvirágoztatásának alapja. Plato a bölcsek uralkodását kívánta, Chinában a tudományos qualificatio minden vezető munkásságnak az alapja; Cicero szerint keveset ér az országon kívül a fegyver, ha odahaza nincsen bölcsesség. Nagy Károly, a reformatio a tudomány szolgálatában álló iskolák utján küzdötték le sikerrel a nép természetes vadságát. Belgiumban éppen a spanyol háború közben állították fel az akadémiakat; „mert belátták, hogy nem más erővel verhetik vissza az ellenség sértő bántalmait, törhetik meg a kegyetlenségben hajthatatlan szivét, állíthatják vissza a békét", mint ha akadémiát végzett egyének, a jogi és egyéb facultásokon crealt doctorok alkotják a tanácsot*. Csak mi Magyarok nem látjuk be a tudománynak, az ennek szolgálatában álló főiskoláknak az alapvető jelentőségét. Nálunk a mesteremberek céhei előbbre valók, mint a scholastic« societas! Óh pudorü a kik címet, mesterséget adhatnak, míg ellenben mi — ha azt még külföldön nagy üggyel és bajjal megszereznők mégis csak az egyházi rend mögött a legutolsó helyeket foglaljuk el r'. Pedig „valóban előbb érhetné el valaki kezével a csillagokat, előbb vonhatná le az égről varázsló költeménnyel (carmen) a holdat, előbb szoríthatná az óceán hullámait egy kis gödörbe", 1 U. o. Felmérinél 26 1. 2 Barcsay fejedelemhez írt emlékirat egy akadémia felállításának módja és formája. L. Hegedűs i. m. 152 1. 3 De summa sehol nec. Felm. 23. Hegedűs 137 1. 4 L. Kül. de summa sehol, necess. Hegedűs ford. kül. 126 ff. lapokon, nev. 28 1. 5 U. o. 130. Felm. 17. 6 A magyar fordítás a „scrobis"-t árokkal fordítja. Ez nem jelenti azt s maga a kép sem találó, mivel az árok elvezetheti a vize*.
