Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról

Apáczai Cseri Jánosról. 89 előbb mozgatná ki helyéből Archiinedessel a földet, mint a művészetek és tudományok lankadatlan és buzgó művelése nélkül a nemzetet pallérozottá tehetné. Mert mi a testben a szem: az a tartományban az akadémia és a főiskola, (illustre collegium), és a mi az emberben az ész (ratio), az bármely országban a tudós férfiú. Szemek nélkül a test sötétség, az ember ész nélkül barom (brutum). Ezért valóban nem igazságtalanul hirdetnek minket szomszéd népek a halandók közt a legtudatlanabb és legműveletlenebb, buta és tunya, a gyermek kortól fogva állati tudatlanságra termett népnek"

1. Nincs ezért is más érték, mint a tudomány nevezetesen mint a philosophia, scientiarum artium omnium radix'

2. Ez az igazi érték, mely egyedül ád birtokosának igaz nemességet

3, nem pedig a származás. „Ne tartsd azt sajátodnak, hogy régi, nemes, érdemes és dicsérettel magasztaltatott nemzetségből eredtél. Jól nem lakik az, ki másnak szájával eszik

4. Azért is a tudománynak igaz szolgálatában álló akadémiának jogában álljon „a közöttünk szokásban levő nemességnek" adására

r'. Mivel ez a tudomány, és ennek gyökere a philosophia az egyedüli, a feltétlen igaz érték: ezért is helyesen mondják a philosophiát az Istennek adományának és találmányának

6". Ha pedig ez áll: érthető a mi szerencsétlen állapotunk, épp úgy a háztartásban, az egyházban, az iskolában a politikában, a nép egész életében; - érthető, hogy mi magyarok vagyunk a halandók közt a legszerencsétlenebbek! „Ha a philosophia

7 az Istenek adománya és találmánya: az Isteneknek irántunk semmi barátsága, hozzánk semmi köze nincs, mert hiszen innét majdnem teljesen kiűzve van a philosophia. Ha a philosophia a tudományok anyja, nálunk nincsenek tudományok; ha a philosophia végre az, mely Istentiszteletre, az emberek közt pedig igazságosságra, önmérsékletre, és bátorságra nevel: nincs ok a fölött csodálkozni, hogy Hungária és Dacia vallástalansággal (prophanitate), igazságtalansággal, mértékletlenséggel, és jellemtelenséggel (inconstantia) van tele". Még azon sem lehet csodálkozni, hogy még oly vétkek is, a melyeket még a Garamantusok, a Scythák, az Indiánusok még nevük szerint sem ismerik — nálunk közönségesek"

8. Csak így magyarázhatja 1 De summa sehol, necess. Felméri 19. Hegedűs 132. 133. - U. o. 3 Stromp. i. m. idézi 56 1. 4 Az encycl. előbeszéde Győr kiad. XXVIII. 5 Akadémia felállításáról — Hegedűs 155. 0 De summa sehol. Felméri 18. ; Hegedűs ezt bölcsességgel fordítja. Bölcsesség — sapientia, abban az időben szemben az eruditioval concret értelmű, a philosophiával egybe nem eső szó. Jobb ezért a philosophia szavát megtartani. * A fordítás itt sem adja hűen vissza a latin eredetit, a mennyiben azt mondja, hogy „még csak a Garamantok stb. között ismeretesek. Ezzel eltompítja a fordító a mondottnak az élét: még hallásból sem ismerik: holott nálunk nap napután hallják".