Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
Apáczai Cseri Jánosról. 87 Ily nemzeti milieu mellett érthető, hogy az iskolára nem a tudomány szomj vezeti a tanulókat, hanem többnyire egészen idegenszerű érdek. A jobbágy fiuk tolonganak az iskolába, mert az iskola utján emelkedhetnek ki a jobbágyi nyomott társadalmi helyzetükből s tehetik ezt olcsó áron az iskolákon szervezett ingyenes és engedményes internátusok utján, a honnan éppen a jobbágy fiuk kiszorítják így a nemeseket 1. A tanítókat ;s legnagyobb részt nem a hivatás érzet vezeti pályajukra, hanem a véletlen. Ezért is csak addig maradnak ott, inig anyagilag jövedelmezőbb papi állásra nem juthatnak; s míg a tanítók alkalmazkodnak a nép kedvéhez, mert csak így becsültetnek s ezzel elhanyagolják teendőiket, elnémítják tanitói, nevelői lelkiismeretüket 2. A papok is — tisztelet a kivételnek — a theologiának philosophiai és philologiai alapjáról, tehát arról, a mi a theologiának tudományos jelleget kölcsönöz megfeledkeznek s így állásukat a kenyérszerzés, a chleba (tantam barbariem tam barbara voce exprimere volentes) szempontja alá helyezik, önmagukat pedig mint felszentelteket a fel nem szentelt tanítóik, még a theologiai profeszoraik fölé is. Ők mint ily felszenteltek tökélyetesek s ezért is minden fejlődésnek, minden haladásnak, minden reformnak ellenségei 3. A nép vezetői, nevezetesen a világi vezetők is „műveletlen és minden dologban lehetőleg járatlan emberek. Nálunk a vezetők helyeit a békében és háborúban inkább csak az emberek bábalakjai, mint ésszel felruházott férfiak foglalják el 4. Nem csuda, hogy még a tanügy világi vezetői, az egyházak és iskolák curatorai is a legnagyobb részt csak a grammatikai osztályokat végezve tudatlan egyének, akik éppen ezért az iskolák magasabb követelményei iránt, a mathematikai, physikai, astronomiai, philologiai, ethikai és politikai tudományok irányában való kiépítése, a tanerők számának szaporítása iránt érzékük nincs; kik azt vélik, hogy kötelességüket teljesítették, — ha 3—4 papi állást szerveztek, kik megfeledkeznek arról, hogy éppen az egyházi, de a világi, politikai élet felvirágzásának alapjai a collegiumokban, a magasabb iskolákban vannak lerakva 0. Éppen ezekkel a collegiumokkal, a felsőbb iskolákkal való nemtörödömség oka annak, hogy még besíti egymással. Apáczai attól tart, hogy ez a botor irányzat, mely egyelőre ragályos — befészkelje magát a nemzetbe úgy, hogy e betegség a nemzetre nézve immár nem ragályos tünet, hanem nemzeti jelleg. A „Phraenesis" az agyat támadja meg. Apáczai attól tart, hogy nem csak az agy, hanem a nemzet lelke is inficiálódik, hogy a baj az agyból lehat a nemzet szivébe, lényegébe, egész lelki valójába. így találóan egészíti ki az snt és év ellentétét az „agy" és a „lélek" ellentéte. — L. Felméri Kiad. 23 1. Hegedűs: 138. 1 De summa scholarum necessitate Felméri 20. (Hg. 134 ff.). 2 U. o. 21. 22. 3 U. o. 23. 24. 1. 4 L. De summa necessitate Hegedűsnél 128.129 1. 5 Felmérinél 24.25. 6* J&e. larrf'r 1
