Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - D. Dr. Daxer Györgytől: Amundsen Waldemar, Husz János

Könyvismertetés. 75 A jászóvári prépost könyvecskéjének a címe nem elég világos. Aki figyelmesen végig olvas 62 lapot, hamarosan észreveszi, hogy a szerző nem az evangéliumról, hanem a négy evangéliumról ír vallásfilozófiai tanulmányt. Az 1. rész a vallásnak a filozófiához való viszonyát tárgyalja. Ennek a résznek lényege: „Csak az értelmi, érzelmi és akarati ember együttesen lehet vallásos ember, akinek az egyház tanítása szerint is az a rendeltetése, hogy Istent értelmével megismerje, érzelmével szeresse akaratával neki szolgáljon és ezáltal üdvözöljön". A VIII. rész, mely a négy evangélium történeti jellemzésével foglalkozik, bátran elmaradhatott volna, mert nem igen győzi meg az olvasót arról, hogy „a négy könyvből álló evangélium Krisztus törvénye és hogy ennek a krisztusi törvénynek a bölcselete a keresztyén embernek Istenhez való viszonyát, vagyis az üdvözitő vallását magyarázza meg". A III. rész a könyvecske gerince, mely az evangélium bölcseletének érzelmi, értelmi és erkölcsi karakteréről szól. Föltűnő, hogy ebben a részben is sokat polemizál a szerző a „monizmus, az anyagevolució és faji kiválasztás bölcselete" híveivel. A kérdés lényegének tárgyalása nem egyéb mint a katholikus egyház dogmáinak igazolása. Sok van ebben a részben, amivel nem érthetünk egyet, így pl. nincsen szentírási alapja a pápa „híterkölcsi csalhatatlanságának", a katholikus egyház „hét szentségének" stb. stb. „Az evangélium bölcseletének érzelmi jellege Krisztus szeretetében, az értelmi elem tanainak fölfogásában az erkölcsi irány példájának követésében áll" -- ilyen mondatot persze protestáns ember is szívesen olvas. A IV. rész is, mely Székely István egyetemi tanár „a hegyi beszéd magyarázata" című munkáját ismerteti, elmaradhatott volna. Alig van kapcsolat közte és a kérdés lényegét tárgyaló VII. rész között. Az V. rész „az evangélium metafizikája" a legrövidebb. Aláírjuk mi is, hogy az evangélium nem rendszeres filozófia. - A könyvecskének minden egyes lapja elárulja szerzője nagy olvasottságát és tudását. Álláspontjának határozottsága, valamint a Krisztus egyházán csüngő szeretetének őszinte melegsége a legnagyobb tiszteletünkre méltó. A bibliai kritika jogosultságát hangsúlyozó protestánsok egy helyütt a „racionalizmus felé hajlással és nem kismértékben elbizakodott okoskodással" vádolja. Egyébként nem foglalkozik velük — közvetlenül. A kis könyvecske minden esetre érdekes. Rdtz Vilmos. Ammundsen Valdemdr. (Kopenhágai ev. theol. tanár). Husz János. Hálálának ötszázéves fordulójára. Fordította Dr. Szeberényi Lajos Zs. ev. lelkész. Liptószentmiklós. Kiadja a „Tranoscius" könyvkereskedő és könyvkiadó R.-T. 1915. Nagy kár, hogy a világháború zaja túlharsogta a Husz János halála ötszázéves fordulójának emlékünnepét. Husz János az egyháztörténet oly alakja, amely okvetlenül megérdemelte, hogy az