Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Wagner Lajostól: Kovács S., Magyarország történelmi helye a világháborúban

76 Könyvismertetés. 76 evangélikusok mindenütt megemlékezzenek róla, épen vértanúhalála évfordulója alkalmából. Mert az bizonyos, hogy ez a halál az igazságért, a meggyőződésért való martyrium volt. S az élő Husz is, ha Wicliff elvein túl nem is volt eredeti, úgy a szent irás tekintélye védelmére s az elromlott középkori papság élete s tanítása ostorozására annyit tett, hogy róla meg nem feledkezhetett a szent írás egyháza, az ev. egyház. Azt hisszük s tudjuk is, hogy sokhelyütt a háború ellenére is megemlékeztek nálunk is róla. Ezen megemlékezés megkönnyítésére jó dolgot cselekedett Dr. Szeberényi Lajos békéscsabai lelkész, hogy Ammundsen dán egyháztörténész művét magyarra fordította s a Tranosciustársaság érdeme, hogy e könyvet kiadta. A könyv maga igen jól megfelel a népszerűsítés céljának s a képek csak emelik értékét. A dán szerző az egyháztörténet összefüggésébe helyezi hősét s kora egyházi viszonyai tükrében mutatja őt be nekünk, ami igen alkalmas a megértésére. Az évforduló elmúlásával is igen jó olvasmány lehet még e kis könyv s azért most is még igen melegen ajánljuk olvasását és terjesztését. Dr. Daxer. Kovács Sátiáor. A magyarság történelmi helye a világháborúban. Pozsony 1915. VIII" 18 1. Ára 50 fillér. Hornyánszky. A fiatal Eötvös József-kör Pozsonyban több háborús előadást rendezett az 1914 15. tél folyamán s ezeket szép füzetekben kiadja. Első kiadványa Kovács Sándor, pozsonyi ev. teológiai akadémiai tanár háborús előadása, melyet 1915. évi március hó 14-én megtartott „A magyarság történelmi helye a világháborúban" címmel. Az előadó, ismeretes mint a jó magyar stílus mestere, helyesen mondja, hogy „a magyarok Istene" régi szólás, vallási tartalma a keresztyénség győzelmével rég elenyészett, de történelmi értéke nein csökkent. Nagy királyaink alakja köré ez a hit gyűjti a mondai és legendás vonásokat. Előadó nagy történeti értékét lát azon régi, Szent Istvánnak tulajdonított politikai aforizmában, hogy az „egynyelvű ország gyenge". E politikai irányelv nem a nemzetiségek önállóságát követelő és szolgáló törekvések útegyengetője és igazoló, törvényes alapja akart lenni, ahogy célzatosan ráfogták, hiszen ennek ellentmond első királyunk erős központosító iránya, hanem a műveltség beplántálásának biztos hídja és kapuja. Csak az a nemzet tekinthet nyugodtan előre az Idő végtelen tengerébe, mely saját hagyományait mai nemzetek szellemi kincsével gazdagítja s minden vívmányát saját életerejének kútfejévé tudja váltóztatni. Arra a kérdésre: hol a mi helyünk a világháborúban? helyesen felel az előadó. Helyünket multunk, világtörténelmi küldetésünk, a közműveltségről alkotott s a nép lelkében élő felfogásunk, amelynek tartalmát az emberség szóval jelölhetjük, a középeurópai szövetségben, a németek mellett jelölte ki. A német-magyar szövetség és mint e hatalmas mérkőzés útörője