Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Wagner Lajostól: Háború és élet

1 Könyvismertetés. 73 Ezeréves szenvedéseink, élet- halálharcaink, emésztő belső vívódásaink eredményeűl annyit mégis sikerült már elérnünk, hogy ma, történelmünk folyamán legelőször, mint egységes nemzet várjuk az újabb, nagy próbát. Ez az értekezés a nemzeti öntudat fontosságának nagyszabású hirdetője. A háború erkölcsi jelentősége. Nagy Károlytól. Szerző a bevezetésben vázlatosan, de érdekesen fejtegeti a legfőbb jó fogalmát. A tárgyhoz közeledvén, helyesen állítja, hogy a háború nem pusztán rombolás és öldöklés. Sőt a történelem tanulmányozása során nem nehéz felismerni, hogy a háborúk nagyjában és egészében az emberiség kulturhistoriai haladásának, Isten országa felé törésének állomásai, fordulópontjai. A háborúk az egész emberiség erkölcsi javainak megszerzéseért, megtartásáért és növeléseért vívattak. Etikailag nemcsak igazoltak, de egyenesen szükségszerűek azok a háborúk, amelyek az emberiség erkölcsi javaiért vagy alsóbb rangú javakkal szemben magasabb rendűekről folytattatnak s a melyeknek megvédésére vagy kivívására más út nem marad, mint a fysikai erő. Ez a szükséges rossz. És a jó? Íme, a háború egységes nemzettestbe foglalta e haza lakóit. A nemzeti egység a szellem egysége, melyet a nemzeti géniusz épít és védelmez. Új építő munka vár reánk. A nemzet csatáját a békében kell megnyernünk! Valóban gyönyörű beszéd. A háború, mint a szellemi élet újjászületése. Dr. Bartók Györgytől. Az embernek rendeltetése az, hogy öntudatos szellemi lény lévén, a beléje oltott szellemiséget kialakítsa s naponként egy lépésnyit hódítson meg magának a szellemiségből. Igazi élet csak a szellemben való élet, amely már itt a földön az Isten országát valósítja meg. A háború azt hirdeti nekünk, hogy újjászületésre van szükségünk. A háborúnak tüze kiolvasztja mindazt, ami bennünk lakott; diadalmas életre ébreszti a szellemnek minden drága kincsét: a gondolkodást, az erkölcsiséget, a művészetet, a vallást, de olthatatlan lánggal emészti meg azt, ami csak szalma, csak értéktelen lom vala. A beszéd tele van fenséges gondolatokkal. A Végszót Dr. Gidófalvy István, a teologiai intézet főgondnoka mondotta. Ebben a néhány sorban mutattuk be a jeles felolvasásokat, s bátran állíthatjuk, hogy azok mind tartalmuknál mind alakjuknál fogva egytől-egyig a retorika remekei s fenséges szellemük az olvasót magával ragadja. Dr. Wagner Lajos. Hévey Gyula: Vázlatok a katholikus missziók életéből. Budapest. 1914. A Szent-István-Társulat kiadása. 123 lap. Ára: ? A szerző könyvét még a háború kitörése előtt irta meg. Innen, hogy a világhelyzet megítélésére vonatkozó fejtegetései minket már alig érdekelnek. Különben ezen a fejtegetések is meggyőznek bennünket arról, hogy milyen tévesen ítéltük meg mindnyájan a J