Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apológia az őskeresztyén egyházban Quadratus-tól Lactantiusig
44 Kiss Jenő. Amint tehát a görög filozófia gyakorlati eredménytelenségéből joggal lehetett következtetni elméleti hiányaira, úgy a keresztyén tanítás igazságát mutatják gyakorlati eredményei, (ib.). Ez a fő érv; emellett azonban hivatkozik a keresztyén igazság bizonyításánál a prófétákra (7.) akiket felfogása szerint a Szentlélek úgy használt, mint a fuvolás a fuvolát (9), akik által az isteni bölcseség magát kinyilatkoztatta. Bár maga is érzi, hogy ez a bizonyítás abszolút erejű nem lehet — ilyent nem is lehet találni, hozzá teszi, hogy a valószínűség mellette szól, mert az ellentétes felfogást még kevésbbé lehet megmagyarázni; a hitetlenek hitetlenségűk észszerű okát nem tudják adni. (1). Theophilus. Művének címe: BSO-^ÍAOU RCPÖ; AÜTOÁUXÓV, elárulja, hogy nem egy a pogány felsőbbséghez intézett védőiratról van szó, hanem egy pogány magánemberhez intézett terjedelmes levélről, vagyhelyesebben a pogányéskeresztyénvallásmibenléténeknyugodt hangú fejtegetéséről. A munka megírására a pogány Autolikos indítja, aki őt keresztyén neve miatt gúnyolja. Az indítás tehát itt is pogány részről történik. Az első könyv 14. fejezetében szól megtéréséről: Volt idő, amikor ő is hitetlen volt (a feltámadásról beszél), most azonban a dolgok mérlegelése után hisz, annyival inkább, mert a próféták szent iratai kezébe kerültek 1. Saját erejéből tehát ő is csak a pogányság hiábavalóságának beismerésére jutott, de hogy lelke szükségletét kielégíthesse, az irásra kellett fordulnia. Példája mutatja, hogy saját apológetikai tevékenységétől mit várhatunk. Arra akar utalni, hogy a keresztyén vallás nélkül nem lehetünk boldogok, az igazságot a magunk erejéből meg nem szerezhetjük. Ismételten kifejezi, hogy emberi megfontolások eredményeként nem válthatja fel a korábbi hitetlenséget a hit. Bármit mondjunk, —szól-- a hitetlen mindig talál kibúvót. Úgy látszik, hogy egy feltámadt halottat is hiába mutatna a pogánynak, akkor sem hinne 2 (I. 13). Irata tehát csak útmutató akar lenni az igazság megtalálására. Vedd hát ez iratot, mondja a harmadik könyv végén, hogy legyen tanácsadód és az igazság záloga birtokodban legyen 8 (III. 30). Autolikos balgaságnak tekinti a keresztyénséget, inert a hit fontosságát hangsúlyozza. Hitre azonban, véli Theophilus mindenütt szükség van; a hit mindenütt mindeneket megelőz, úgy az elméleti gondolkozás, mint gyakorlati életben. Összes tudásunk, egész gyakorlati életünk a hitnek alapján épül fel (I. 8). Melyik földmives arathat, ha előbb nem bizta a magot a földre ; ki mehet tengerre, ha nem bizza magát a hajóra és kormányosra ; melyik beteg gyógyulhat meg ha előbb nem bizza magát az orvosra; melyik tudományt, vagy művészetet lehet elsajátítani a tanjfcyHe'sterbe vetett hit 1 y.al "fáp é"ft'> r;r.íaTouv zmzo svsaü-at, iXAá vív •/.a-avor]aa; aü^á rasTS'jio, ajia y.aí Í7U-UX.OJV ispal; •fpa-^alj zS)v x~;ítov npocfrjTöv. - "Iára; y.al ér.'.ísl^ui ao; vsy.pív l",'Sf<{Hv:a y.al ~öv:a, y.a1 TCJ-O x-'.azr^sij. 3 . . . Ei rAv po'iXsi äxpißwj sv-'J/^s -ohzo'.-, 3no); ayjipouXov y.al äif.aß®va äÄTjit-Eia;.
