Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Wagner Lajostól: Inter arma - Wagner Györgytől: D. Dr. Daxer György, Das Kreuz Christi. Die Bergpredigt und der Krieg

Könyvismertetés. 289 D. Dr. Daxer György-: Das Kreuz Christi. A „Biblische Zeit und Streitfragen" 10. sorozatának 8. füzete. U. az Die Bergpredigt und der Krieg. Leipzig. 1916. Ára 1 korona 50 f. (Kapható a pozsonyi diakonisszaház könyvraktárában). A hadi kegyesség tartalma : Az Istenben, az isteni gondviselésben, az emberi lélek értékében és így az istenfiúságban való hit, szóval az első hítágazat. Ebből a tényből most már kétféle következtetést vonnak le a teologusok. A „liberálisok" ebben a kegyességben látják azt az alapot, amelyre támaszkodva a keresztyénségnek érthető erkölcsi egyetemes vallássá kell átalakulnia, amint hogy ők ezt eddig is hirdették és aminek beigazolódását most világosan látják. — Az egyházias teológusok viszont egyedüli normának a szentírást tekintik és ennek magaslatára kell a fogékony, de most még csak a „természetes" ember vallásos vágyódásait istápoló lelkeket felemelni. Érthető keresztyénség megteremtése, vagv pedig a második hítágazat elfogadása legyen-e a jövő feladat? Ezt a két kérdést vetette fel a háborús időben keletkezett teológiai vita. Ezen két kérdés közé akarom beiktatni D. Dr. Daxer munkájának ismertetését, mert megvilágítja mind a kettőt. Szerző a kereszt és a keresztre feszítésnek kortörténeti fejtegetései után lélekben a kereszt alá áll, és onnan szemléli az üdvbizonyosságnak sokféleképen felvett alapjait. Megállapítja, hogy a kereszt botránkoztatása nem új dolog, tehát nem a mai felvilágosodás és kultúra eredménye, hanem „a" természetes ember gondolkodási módja. A kereszt mysteriumától való idegenkedés miatt a modern ember elveti a többi hítigazságokat is. Ennek megakadályozására a vallástörténetiiskola engedményeket tesz. Jézús isteni természetét és a helyettes elégtételt elejtik. Jézus természetes ember volt, de próféta, aki az isteni mivoltot kijelentette, és az erkölcs ideális magaslatáig küzdve fel magát örök vezérünkké és eszményképünkké lett. Hogyha ezen eszményképnek fényében gyöngeségünk tudata nyom is, im hirdeti Jézus, a vezér, az Istennek bűnt megbocsátó szeretetét és mivoltát, „így lett az evangéliumetikus váltság vallássá, központjában áll az (emberi) jó akaratban való hit, mely akaratot a bűnbocsánat megszabadított békóitól".(Bousset). Itt azután felveti a szerző a kérdést, hogy vájjon a keresztyén hit támadóit ezen megoldással megnyerjük-e és vájjon, ami pedig a legfontosabb, megnyugtatja-e bűnös lelkiismeretünket és békességet ad-e? A ritschliánusok sem szüntetik meg a kereszt botránkoztatását. Bár az e helyen részletesen idézett képviselők közelednek az egyházi felfogáshoz, Krisztus istenségét elismerik, a keresztben váltságot is látnak. A kereszt szemlélete közben ugyanis bennünk a bűnbánat érzete támad és ezen sajgó bűnbánat keletkezésében áll a büntetés is. Tehát nem Isten szentségének megóvása miatt, hanem az emberek szempontjából volt szükséges Krisztus kereszt-