Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Szelényi Ödöntől: Ujabb tudományos vállalatok

290 Könyvismertetés. 290 halála. Mi bűnös emberek tekintjük csak halálát elégtételadásnak, Isten azonban nem. Mindezekre szerzőnk következőleg válaszol. 0 Krisztus keresztje alatt állva szemléli ezen kérdéseket. Akiben a bűn és egyúttal a felelősség tudata él, annak lelkiismerete retteg Isten büntetésétől. Két módja van a szabadulásnak: vagy jóvá tesszük a bűnt, vagy pedig elszenvedjük büntetését. Az utóbbi kárhozatot jelent, ezért lehetetlen elszenvednünk, de előbbire is képtelenek vagyunk. Amennyiben egyik hibánkat jóvá akarjuk tenni, újakat csatolunk hozzá. így nemcsak hogy eleget nem tettünk bűneinkért, hanem közben erkölcsi törekvésünket is megbénítjuk. Ez szerző felelete a vallásbölcseleti felfogásra. — A Ritschl-féle iskola sem elégíti ki lelkiismereti nyugalmunkat. Nemcsak cselekedeteink, de lelkünk érzelmei, belső rezdülései sem tisiták. A bünbánatnak árnyalatnyi fogyatékossága is megdöntheti a bűnbocsánat bizonyosságát. E bizonyosságalapja tehát nem lehet mibenn iink,hanem csakis aKrisztus kereszthalálában. Halála nemcsak emberi, szubjektív szempontból megváltás, hanem a bűn reális voltánál fogva Istennek kiengesztelése is. Ha erről bizonyosak vagyunk, ha az erkölcsi világrend ha Isten szentsége érvényben marad, csak akkor vagyunk a bűnbocsánatról is bizonyosak. Ezt pedig megszerzi nekünk, a XX. század emberének is Krisztus váltsághalálának objektiv ténye: a helyettesítő elégtétel sem Isten változhatatlanságát nem zárja ki, sem pedig a jogi- és vallásos felfogás ellentétét nem hozza létre. A füzet szorgalmas, tudományos munkálkodás eredménye. Nyugodt, az eltérő felfogások intencióit megérteni tudó tárgyilagos hangját dicsérjük és hazai polemikus irodalmunk számára követendő példának állítanók. Nyelve világos és szép. Aki az üdvbizonyossághoz vezető utat e nagy szelle.i.i kavarodásban tisztán akarja látni és másokat is oda vezetni, annak melegen ajánljuk Daxernek a Krisztus keresztjéről szóló eme hittanát. Aki pedig a világháborút követelte öldöklés és a keresztyén szeretet és megbocsátás között fel-feltörő feszültség közepette a saját és a mások lelkiismeretét megakarja nyugtatni, annak ajánljuk ugyancsak Daxernek erkölcstani füzetét. „Die Bergpredigt und der Krieg" cimmel. A harcoló keresztyén embernek a háborúhoz való viszonyát a szerző csak elméleti szempontból kívánja tárgyalni, mert gyakorlatilag már megoldotta azt minden vitézül és híven harcoló keresztyén katona. Az elméleti megoldást megnehezíti a hegyibeszéd követelése. Mát. 5. 20 48. Mindeme követelések vádolhatják a harcoló keresztyéneket. És mégsem vádolják, mert Jézus — amint a szerző Mát. 5. 20—48. szakaszainak alapos magyarázata alapján kimutatja — nem új törvény magyarázó a törvényt hamisan és mereven magyarázó írástudókkal szemben. „Példáival" szeretetből fakadó érzületet kíván, de esetről-esetre vonatkozó törvény-szaka-