Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Szelényi Ödöntől: A magyar ev. tanárképzés múltjából
A magyar ev. tanárképzés múltjából. 277 hogy az egyformaság és egyenlő szigor fenntartassák, hanem a végett is, hogy tudomása legyen az egyetemességnek a megvizsgált és alkalmazható tanárokról". — Ez a szabályzat több szempontból figyelmet és méltánylást érdemel. Mindenekelőtt azért, mert bár a tanártól is teológiai képzettséget kiván, mégis elválasztja a lelkészi képesítést a tanári képesítéstől; továbbá nemcsak szak- de általános képzettséget kiván minden középiskolai tanártól (gondoljunk Kármán kivánalinára: „kívánatos volna, hogy annyit, amennyit a gimnáziumban tanítunk, minden professzor tudjon, hogy alkalomszerűen az összevetésnél figyelembe vehesse". Adalékok: 22. lap) végül, hogy a próbatanítást is megkívánja, ami előfeltételezi, hogy a jelölt előzőleg gyakorlatot igyekezett szerezni szakmája tanításában. Egyébként részletes utasításokat a vizsgálatra való készülésre nem ád, bár más tekintetben e szabályzat később több pótlást nyert. így 1865. jkv. 10. pontja szerint rendes hivánnyal csak a vizsgát kiállott tanárok láthatók el; 1866. jkv. 13, pontja szerint „a hitjelölti vizsgát kellő sikerrel kiállott vagy 2 egyetemi tanévet kedvező eredménnyel végzett egyéneknek az általános képességi vizsga mellőzésével csak a szaktudományokból leendő megvizsgáltatásuk indítványoztatott, de ez határozatba nem ment 1 és helyesen, mert visszaesést jelentett volna. Már az 1867. jkv. 14. a) pontja azt a határozatot tartalmazza, hogy a tanári hivatal fontossága és méltósága tekintetéből a tanári pályára lépni kívánótól akár bel- akár külföldi tanintézetekben végzett teljes akadémiai kurzus (triennium academicum) követeltessék; b) pontja pedig, hogy az általános tanári vizsga tárgyai közé a gyakorlati előadási képesség is soroztassék. Az 1868-ik évi egyet, közgyűlés 43-ik határozata a tanári vizsgálatra vonatkozó szabályzatot a következőkkel bővíti: „Az ú. n. általános műveltséget tanúsító vizsgán kiviil, mely a nevelés és oktatástan és a tannyelv tudományos és alapos ismeretére szoríttati«, az egyes szakoknál legalább kettőből követeltetik a vizsgatétel és pedig a következő egybeállítással: ó klasszikai nyelvek, göröglatin régiségtannal és görög-latin történelemmel, magyar nyelv és irodalomtörténet és bölcsészet vagy történelem; — német nyelv és történelem vagy egy klasszikai nyelv; — természetrajz és matézis; — földrajz és történelem és segédtudományai; — bölcsészet és magyar nyelv és történelem. Egyébiránt 2—2 szakot máskép is összeállítani az illetők választására bizatik". Végül az 1876-ik évi közgyűlés egy felmerült esetén kapcsán kimondotta (9. pont), hogy oly egyén, ki az állami bizottság előtt a tanárképesítési vizsgálatot letette (az 1875. okt. 28. 26.077. sz. a. kelt min. rendelet értelmében) és ettől tanári oklevelet is nyert, nem köteles az ev. egyetemes tanárvizsgáló bizottság előtt is vizsgázni, ha az ev. egyház kebelében alkalmaztatni óhajt. Csak 1 Klamarik János: A magyarországi középiskolák szervezete és eljárása. Budapest 1881. 430 lap, tehát téved, ha e javaslatot határozatnak veszi. I
