Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Báró Podmaniczky Páltól: A keresztyény kultusz lényegének kifejtése valláspszichologiai és dogmatikai alapon

! 240 Báró Podmaniczky Pál. ! megteremtője s igazgatója, atya és király

1. — Az istenbizonyosságot megtaláljuk az ember tudatában, ha az értelmet, érzelmet és akaratot külön-külön elemezzük is. A megismerés és tudás is istenre utal. Tudásunk is okozat. Isten gondolkodása a prior, az én gondolkodásom a posterior, azért lehetséges ' és jogos. Isten felől való tudásunk is ezért bizonyosság. A mint minden ismeret a valóságra megy vissza, a mely reális vonatkozásban van velünk, í úgy az istenismeret is Istenhez vezet, mert ő lép vonatkozásba f velünk s ismerteti meg magát. Érzéseinknek is van részük istenj bizonyosságunkban. Már csak azért is, mert passiv, okozóra I visszamutató állapotok, a melyekben tehát szintén a causalitas érvényesül. Ha a gyönyör és a fájdalom az istengondolattal egyesülnek, abból az Isten iránt való hála, ebből az Isten akaratában való alázatos megnyugvás érzése bontakozik ki. Az igaz megalázottság és fölmagasztaltság érzését Isten csodálata kelti föl. A békesség és békétlenség érzése jelzi, egy akaraton vagyunk-e Istennel, vagy meghasonlottunk vele. A boldogság és boldogtalanság az Istenben való üdvösség és az Isten által való elvetettség tudatának tökröződése. Istenre mutat már akaratunk gyökere, a kívánás is. Magunkban nem, csak magunkon kívül laláihatjuk, végső eredményben csak Istenben találhatjuk meg ; azt, a mi kielégíthet. E nélkül a lehetőség nélkül irrationalis • volna minden kívánás. S mivel akaratunk minden mozdulását ; nyomon követi a lelkiismeret ítélő szava, akaratunk is bizonyossá tesz bennünket a felől, a kinek akarata adta akaratunkat s szabta ' meg törvényét s a ki akaratának — egyesítve vele a magunk akaratát — engedelmeskednünk kell. Épen ezért világos számunkra > akaratunk másodlagos volta. Akarunk, mivel magunk is akarat I eredményei vagyunk. — A ker. kultuszban ez az istenbizonyosság t a maga teljességében érvényesül. Nem fordul csupán a természet, F vagy csupán a történelem felé. Nem csak az értelemmel, csak £ az érzéssel vagy csak az akarattal közeledik Isten felé. S a mint nem lesz a ker. ember magába visszavonuló mystikussá, úgy nem is vész belé egyéni életével a közösségbe, Az egyéniséget el nem nyomó, de mégis közösséget teremtő ker. közösségben teljes egyénisége teljes tudatával lép Istene elé, a mely tudatban í a fent taglalt elemek a maguk helyén egy egészbe olvadnak.

2 De épen akkor, ha a istenbizonyosság a maga teljességében j érvényesülhet tudatunkban, vele együtt, vele összefonódva ép oly 1 Ennek a bizonyosságnak egy változata lett döntő jelentőségűvé Rochol! német theologus életében. L. Hübner: D. Rudolf Rocholl. 32. o. !

2 Az istenbizonyosság rendszerint cst:k más bizonyosságokkal (bíír.-, iidvbizonyosság) együtt érvényesül a ker. vallásosságban és kultuszban. Pl. Petri: ; Der Glaube. 9—79. o. Szerepel azonban egymaga is: Gerhardt: Ich singe l Dir mit Herz und Mund, . . (ed. Willkomm 179. o.); Löhe: Samenkörner, j 43. kiadás. 93. o. A természet adta bizonyosságot szólaltatja meg Gerhardt - „Geh aus mein Herz und suche Freud" kezdetű éneke (ed. Willkomm 162. o.) Tisztán erre a bizonyosságra akart szorítkozni a rationalista kultusz. Köstlin i. m. 238. o. (Haupt indítványa).