Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Báró Podmaniczky Páltól: A keresztyény kultusz lényegének kifejtése valláspszichologiai és dogmatikai alapon

238 Baro Podnianiczky Pál. meg lényegét. A valláspsychologiáról adott meghatározásunk értelmében vizsgálódásunk anyagát a kultusszal kapcsolatos tudatállapotok szolgáltatják. Tehát mindenekelőtt azt a kérdést kell tisztáznunk, hogy ezeket a tudatállapotokat mikép közelíthetjük és ragadhatjuk meg. Ha megvan a vizsgálódást végző alanynál az a bizonyos tekintetben nélkülözhetetlen előfeltétel,

1 hogy a vizsgálódás alapjául szolgáló tudatállapotok benne is végbementek, illetve folyamatban vannak, akkor első sorban az introspectiv módszert kell alkalmaznunk, amely természetesen nem jelentheti a tudatállapotok egyidejű, hanem csupán az elsődleges és másodlagos emlékezés útján való megfigyelését.

2 Ennek a subjectiv-individualis módszernek természetszerű egyoldalúságát ki kell egészítenie a subjectiv-comparativ módszernek.

3 Mi szolgáltassa azonban ennek a comparationak anyagát? Végezhetnénk kísérleteket, de ezek — legtöbbször eléggé relativ értékű -— eredményének feldolgozása olyan körülményes, hogy erről a módszerről dolgozatunk e részének szűk keretei miatt le kell mondanunk.

4 Legczélszerűbb lesz, ha a kultusz irodalmához fordulunk anyagért. A kultusz irodalma a lehető legtágabb értelemben veendő. Az agendák, énekeskönyvek s a homiletikai irodalom ép úgy idetartoznak, mint a közvetlenül nem kultikus rendeltetésű irodalom, továbbá életrajzok, vallomások s a kultusszal összefüggő dogmatikai kijelentések, már t. i. a mennyiben a valláspsychologia által feldolgozható anyagot nyújtanak.

!

i Ezt az anyagot a vizsgáló alanynak átéléssel kell feldolgoznia, a melynek három mozzanata 1 Faber: D. Wesen d. Religionspsychologie und ihre Bedeutung für d. Dogmatik. 111. o. - Faber i. m. 102. o. Az elsődleges és másodlagos emlékezetre való támaszkodást Maier (Psych, d. emotionalen Denkens) nyomán illeszti bele a valláspsychologia módszerébe. A tudatállapotok egymás helyébe nyomulnak ugyan tudatunkban, de nem tűnnek el rögtön teljesen. Hatásuk áthat a jelenlegi tudatrétegbe. S ha elvesztik is elevenségüket, megmaradnak mint az elsődleges emlékezet mindenkor felhasználható képzetadatai. Hátrább szorulnak ugyan ezek is, utánuk azonban maradnak bizonyos dispositiok, a melyekből megfelelő feltételek mellett hasonló képzetelemek fejleszthetők ki. Ezek a reproductiora alkalmas dispositiok alkotják a másodlagos emlékezetet. 3 Faber i. m. 104.— és 110.— o. 4 A kísérleti módszert alkalmazta Starbuck (Religionspsychologie, übersetzt v. Beta I. 13., 23. o.) L. reá vonatkozólag Faber i. m. 14. o. Flournoy (Beiträge z. Religionspsychologie, übersetzt von Regel) Starbuck (1. pl. 38. és 53. o.) és James módszerét kombinálja. L. Faber i. m. 62. o. Ezt a módszert egyéni ábrázoló módszerré akarja kifejleszteni Molnár Jenő. 1. Prot. Szemle 1916. 252. o. A kísérleti módszerre nézve 1. még Faber i. m. 113. o. 5 Mint a jelenkor vallásos életének egyik számottevő tényezőjét felhasználhatjuk a jelenkor épületes irodalma mellett az előző korok igehirdetőit és asceticus íróit is. Hogy a magyar protestanismus majdnem teljesen elvesztette a kapcsolatot a múlt irodalmával, olyan abnormis és egyedülálló jelenség, a mely nem lehet befolyással vizsgálódásunkra. A régi asceticus irók mai elterjedtségére nézv 1. Gross: Die alten Tröster c. művét. — Hogy a valláspsychologiának dogmatikai kijelentéseket is kell elemeznie, ez természetszerű. Példa erre James is. Igaz, ez a valláspsychologia helyzetét tekintve anticipatio, de ép oly szükségszerű, mint a mikor az isagogika anticipálja az exegesis bizonyos eredményeit.