Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Szelényi Ödöntől: Kozáry Gyula, Pascal - Dr. Szelényi Ödöntől: Tavaszy Sándor, Az ismeretelmélet és a megismerés pszichológiája

216 Könyvismertetés. Márk ev-al, megfelelni akarván azon ellenvetésekre is, melyeket a görögkeletiek tesznek a 2. ev-mal kapcsolatban. A szöveg magyarázatában azért számolt a görögkeletiek felfogásával is. És egyháza sajátos szükségleteinek megfelöleg az ó-szláv szöveget követi, de szem előtt tartja a latin Vulgata s a görög szöveget is. Ez okból reánk nézve a könyv szláv szövegből indulván ki, csak nehezen használható. A szerző előbb tárgyalja a bevezető kérdéseket. Márk élete után megállapítja az ev. szerzőjét s ezt Márkban, Péter ap. tanítványában találja. Kutatásai további folyamán megállapítja, hogy Márk 42—50 között irta meg ev-át, még pedig görög nyelven Rómában. Aztán vitatja az ev. történeti hitelességét s azt, hogy Mt. ev. megelőzte Mk-ot, hogy még valószínűnek feltüntesse, (Mk. ó-test idézetei alapján), hogy Mt. görög fordítása függ Márktól. Szerzőnk védi az ev. integritását is vagyis azt a nézetet, hogy a Mk. 16, 8 utáni szakasz is az ev. eredeti része. Szerzőnk természetesen irányadónak veszi mindezen kérdések tárgyalásánál a bhlikus bizottság határozatait s csak megengedett irányban tér el azoknak döntéseitől. Figyelemben részesül mindezen kérdések tárgyalásánál, a görögkeleti irók állásfoglalása is, de ahol az irodalomról van szó, a protestáns irók újabb műveit nem sorolja fel pl. Klostermann E. Wohlenberg kommentárját, hogy a bevezetések közül csak egyet említsek, pl. Zahn nagy bevezetését az új szövetségbe. Ez utóbbiból pl. Márk ev-a integritására nézve tán mégis csak sokat tanulhatott volna. A bevezető rész után következő exegetikai részben, aztán a 3. részben, mely exegetikai excurzusok gyűjteménye, szerzőnk jóformán csak saját táborából való iratokat vesz figyelembe, ahol prot. írókat vesz tekintetbe, láthatólag csak r. k. irók alapján ismeri. Egyébként a munkát a maga körében bizonyára haszonnal forgathatják, tán — mint a szerző reméli — egyház a mívelt világi köreiben is s kívánjuk is, hogy ott sok áldás forrása legyen. D. Vass Vince: Jézus bűnnélkülisége. Apologetikai tanulmány (jutalmazott pályamunka). Pápa, 1913. Ára 250 K. Mint a könyv címe is mutatja, pályamunkával van dolgunk, mely Jézus bűnnélküliségével történet-pszichológiai szempontból foglalkozik. A történeti rész Jézus saját és környezete bizonyságtételét bünnélküliségéről előadván és lélektani rész után, mely a bíinnélkiiliség lehetőségét s magyarázatát aztán Jézus öntudatát tárgyalja, szerzőnk az exegetikai, filozófiai s a történeti adatok hiányosságából kiinduló ellenvetéseket veszi figyelembe, hogy aztán befejezésül Jézus biinnélküliségének jelentőségét kifejtse. Az egész dolgozat szorgalmas mű, mely az idevágó irodalom alapos ismerete alapján készült s így az itt-ott található elfogadhatatlan állítások ellenére is melegen ajánlható. Dr. Daxer.