Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Zoványi Jenőtől: A protestantizmus továbbterjedése és egyházi különválása Erdélyben, Tiszántúl és a hódoltságban. (1542—1556)

208 Könyvismertetés. 208 veszik, hogy itt volt az apostolok sírja. Ez azonban erős túlzás. A dolog úgy áll, hogy a zarándokoknak (épen a legenda hatása alatt) ezt a helyet mutatták az apostolok sírja gyanánt; ők ide jártak, ide karcolták a falakra könyörgéseiket, hálaadásaikat, itt végezték az agape-ket. Ezeknek a graffittoknak ép úgy nem lehet bizonyító erőt tulajdonítani, mint az ugyanezen templom alatt talált „Domus Petri" feliratnak, melyből Wilpert azt következtette, hogy Péter itt lakott, de Waal azonban pompásan rácáfolt ebbeli felfogására. Érdekes még megjegyeznünk, hogy a legenda részben a Sebastianus katakombákba, részben a Vaticanusra teszi Péter sírját; ez utóbbi helyre nyilvánvalóan azért, mert itt volt Nero circusa s Pétert a Nero-féle üldözés alatt talán itt végezték ki. Ennyi bizonytalan szálból kibogozni a feltételezett történeti igazságot lehetetlen. Lietzmann könyve érdekes kísérlet, már csak azért is, mert protestáns szerzője a kath. álláspont mellett tör benne lándzsát. Azonban minden kiválósága mellett sem fogadhatjuk el eredményeit, mert azok a bizonyítékoknak kissé optimisztikus mérlegelésén alapulnak s a vizsgálódás minden módszeres kitűnősége mellett is megvan az a nagy hibájuk, hogy a legenda hátásának kellő mérlegelése nélkül szűrődtek le. Késmárk. Dr. Révay József. Eucken R., Der Wahrheitsgehalt der Religion. Dritte umgearbeitete Auflage. Leipzig (Veit et comp.) 1913. 422 lap. Ára kötve 10 márka. A nagyhírű jenai idealista bölcselőt Magyarországon is ismerjük. Ma már jubiláris kiadást ért grandiózus művét a „nagy gondolkodók élet és világfelfogásáról" annak idején e folyóirat hasábjain is behatóbban méltattuk. De „korunk szellemi áramlatairól," szellemi élettartalmunk küzdelméről," „a bölcseleti terminológia történetéről" s „szellemi életünk egységéről" szóló művei is eléggé ismeretesek. Reá is illik, a mit legnagyobb művében Platonról mondott, hogy „igazi fejedelmi gondolkodó a szellemi élet össz: ágaiban." Nem csoda tehát, hogy annak centrumát: a vallást ís tette mélyebb philos. érdeklődésének tárgyává. Korunk láz?s szellemi áramlataiban helyén való a vallás maradandó lényegének és értékének megvizsgálása. Egy bevezető tájékoztató után megveti műve első részében „az universális vallás alapját," másikában ismerteti „annak ellentéteit, "harmadikában bemutatja „a karakterisztikus vallás lényegét" s negyedikében „a keresztyénséget és korunkat." A vallás szerzőnk szerint ma világtörténeti krizis előtt áll Pedig annak igaz tartalma, szellemi ereje és megbecsülhetetlen értéke kétségtelen. Nélküle mélységes űr támad egységes szellemi életünkben. A róla való szilárd meggyőződés a legnagyobb ha-