Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)

Juhász Lászlótól: Az „Emberfia" az arám nyelv szempontjából

Az Emberfia" az arám nyelv szempontjából. A theologusok egy csoportja nyelvi szempontból igyekezik az „Emberfia" kérdést megfejteni, mely több más fontos kérdéssel van összeköttetésben. A legkomplikáltabb kérdések egyike Jézus tanítói működésének keretén belül, a csak általános hely és idő utalások miatt, az események időrendjének, egymás utánjának megállapítása. Ezzel összefüggő másik fontos kérdés: Jézus messiási öntudatának fejlődése. Jézus életében forduló pontnak, illetve döntő fontosságú eseménynek tekintik Péter vallomás tételét, messiási proklamációját a PhilippiCäsareaba vezető uton. (Mt. 16

1

8_

2„; Mk. 8

2

7_

3

0; Lk. 9

l

8_

2

1). Ha tehát „az Emberfia" kifejezés világos és nyilvános messiási jelzése s címe Jézusnak, akkor azok az események, melyekben „az Emberfia" kifejezés Péter messiási proklamációja előtt fordul elő, nem inkább a proklamáció után találják meg legmegfelelőbb helyüket? Vagy Jézus „az Emberfia" kifejezéssel nem inkább eltakarni, mint fölfedni igyekezik messiási voltát? Vagy egyáltalán megvolt-e Jézusnak messiási öntudata, amidőn az evangéliumokból látjuk, hogy mindenkor nagy elő szeretettel nevezte magát: '„az Emberfiá"-nak? Az analytica, vagy asyntheticai módszer feladata-é megállapítani az „Emberfia" kifejezés igazi értelmét s jelentését ? Avagy egyáltalán nyelvi szempontból nevezhette-e magát Jézus „az Emberfiá"-nak s e kifejezés messiási, Jézusra vonatkozó jelentése és értelme nem inkább a keresztyén apokalyptica terrnéke-é az ős keresztyén egyházban? Azon elkedvetlenítő, meddő tárgyalások után, hogy vájjon Jézus a szóban forgó kifejezéssel emphaticus „magas", vagy einphaticus „alacsony" értelemben akarta-e magát mint „ember"-t jelezni, a theologusok ama csoportja a fent említett kérdések szempontjából is kívánatosnak tartotta „az Emberfia" kérdésének az arám nyelv szempontjából való megvizsgálását s ezzel mintegy kulcssal a probléma megoldását. Az arám kérdés természetesen nem új keletű „az Emberfia" kérdésénél. Mayer A. „Jesu Muttersprache" 1896. 140 oldal, az idevonatkozó régebbi kísérletekről részletesen értesít. (Genebrard aix-i érsek f 1597. s e holland theologusok: Uloth, Lagarde Eerdmans). A legerélyesebben azonban Lietzmann H. „Der Men- schensohn 1896." vette a kérdést tárgyalás alá. Aztán Wellhausen (Isr. u. jüd. Geschichte 3. Ausg. 1897; Skitzen und Vorarbeiten