Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Lic. Rácz Kálmántól: Ostwald energetizmusa
Ostwald energetizmusa. Ostwald Vilmos, korunknak egyik legkiválóbb természetbölcselője, sőt a mai természetbölcseletnek egyenesen képviselője, 1 a maga nagy hatású munkásságát egy merész, de alapos kritikai fellépéssel kezdte meg. A természettudósoknak 1895-ben Lübeckben tartott gyűlésén keményen megtámadta az akkor divatos tudományos materialismust s bátran és alaposan rávilágít a materialista világnézet fogyatkozásaira. Merő tévedésnek nyilvánítja a mechanisniust, mint amely nem képes megmagyarázni a csak egy irányban történő s visszafelé nem ismétlődhető természeti jelenségeket (pl. az állati vagy növényi növekedést). Ki meri mondani a megdönthetetlennek látszó atomelméletről, hogy az merő bálványimádás, az atomok mozgására vinni vissza a jelenségeket tudománytalan eljárás, mert a tudomány csak megmérhető nagyságok egymástól való függési viszonyát kutathatja, de az anyag lényegébe hatolni nem tud. „Mit tapasztalunk a fizikai világról? Csupán csak azt, amit érzékszerveink hozzánk juttatnak." Az érzékszervek működésének feltétele pedig az a különbség, amely van az érzékszerv és a külvilág energiája között. Az anyag (mégha minden kiterjedéstől megfosztott s önmagától mozgó atomra gondolunk is) nem lévén alkalmas elv a világ megmagyarázására (hiszen csak a súllyal biró jelenség nevezhető anyagnak, pedig a mérhető anyagon kiviil létezik a természetben, hő, fény, világosság stb.) nyilvánvalóbbat kell helyébe tennünk, olyat, ami mérhető és megtapasztalható s ez az energia. Energia a „munka és mindaz ami munkából keletkezik és munkává alakitható." Az energia e szerint igen különböző alakot ölthet, így vannak több fajta mechanikai energiák, továbbá hő-energia, elektromos, mágneses, sugárzó, kémiai energia, sőt „kilátás van arra, hogy az élet és szellemi jelenségeket is az energia fogalom alá jogosan fogják sorozni". Az energia mint egyetemes fogalom vehető abstrakt értelemben is, de az egyes energiák mind realitások, amelyek értékkel mérhetők, megvásárolhatók, kereskedelmi cikkek gyanánt kezelhetők, (pl. vizi erő, elektromos erő stb). Az energia mint összefoglaló elv, az egyetemes fogalmak sorában a térhez és időhöz csatlakozik, éppoly ismertetőjegye a 1 A Hinneberg-féle „Die Kultur der Gegenwart" vállalatban, ennek a Systematische Philosophie c. kötetében (Berlin u. Leipzig 1907.) ő ismerteti mint legtekintélyesebb szaktudós, a természetbölcseletet annak 138—172 lapjain.
