Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
Apáczai Cseri Jánosról. 107 viszont ugyancsak ez a ratio velünk született valami, mely ezért is az objective létező ratiot oly könnyen megérti, — feltéve, hogy a tanítók a mi bennünk létező ratiot meg nem rontják 1. A logicum és a metaphysicum ez egységénél fogva érthető, hogy Bisterfeld szerint a tudományos Encyclopaedia nem egyéb, mint a természetnek vagy is a dolgoknak teljesen megfelelő rajza 2. Ugyancsak e tételek szoros következménye volt, hogy ő a theologia, mint tudomány számára külön organisaló elvet a ratio mellett nem ismert; s így a theologia is a logicummal szövetkezett metaphysicának — e „prima et catholica phiIosophia"-nak s alapján áll. Ezért is csak is jó philosophusból lehet jó theologus (bonus philosophus facit bonum theologum) 4 a kettős igazságról szóló ama tétel, mely szerint philosophiai szempontból lehet igaz az, a mi theologiai szempontból nem igaz — nem egyéb, mint magának az igazságnak meggyalázása 5. Az észnek e kiemelt autonómiája, mely mindent a maga körébe vont és minden észszerűségében a maga helyén mintegy mathematikai evidentiával megértett egyenesen Cartesiushoz vezette Apáczait; úgy hogy Apáczai Cartesiusban Isten jóságának az ő kora számára való megnyilatkozását, az előző századok irigysége felkeltésének tárgyát, az egész bölcsészet újjáteremtőjét, kora páratlan ékességét és díszét, úgy származás és „ősök, valamint műveltség és erények legelőkelőbb férfiát látta 6. Ö benne láthatta azt, a ki tényleg a kételkedés hullámzásai közben megtalálta a philosophia — sziklaszerű, teljesen megbízható épp úgy metahysikai, mint ismereti elvét: a gondolkozásban. Minél inkább kételkedünk mindenről: egyről nem kételkedhetünk: arról nem, hogy midőn kételkedünk gondolkodunk. A gondolkodás tehát a lét bizonyoságának kiinduló pontja; s mind az, a mi ez alapon épp oly világos (clare et distincte): az épp oly igaz metaphysicailag is. Midőn Cartesius az alapon nyeri meg Isten és másrészt a test léte bizonyoságát: meggyőződik arról is, hogy e mathematikai, deductiv módszer (mely a Bisterfeldi nomenclaturás, kabbalisticus árnyalatoktól teljesen ment) az igaz módszer 7 E philosophiának köszönhető Apáczai szerinl az új igazság felfede1 „Est Ars nobis a Natura insita, quam novennis puer scivi" u. o. 113 1. „Quem admodum ratione usus est divinissima, sic ratione facilitatis est puerilis, nisi praeceptores nostri ingenia sponte earn sequentia corrumperent" u. o. 116 1. Ezért nevezi ő a metaphysicát ars „Naturalis"-nak. Philosophiae primae seminarium 6 1. E gondolatot fejezi ki a „Phosphorus Cattolicus"-ban a lét és az ész házasságával. 2 Vera Encyclopaedia nihil est olicud, quam proportionalisima Naturae seu rerum pictura. u. o. 114 1. 3 így nevezi ezt a „Consilium de studiis" cimű művében : valamit Philos. prin. seminarium 10 1. 4 Philosop. primae sem. 62—64 1. 5 Stromp. i. nr. 29 1. c De studis sap. Hegedűsnél ford. 93 I. ' U. o. 93. 94 I.
