Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
102 Dr. Schneller István. Arról van ugyanis Apáczai meggyőződve, hogy „a tudományban való elmaradásunk főoka — magyar nyelvű műveknek rettenetes szűkvolta^". Már most sokkal könnyebb azoknak tudósokká lenni, akik a tudományok megtanulása végett idegen nyelvnek tanulgatására nem szorulnak; - „sokkal rövidebb és könnyebb utjok vagyon a tudományokra, mivel azokat az anyjok tejével szopott nyelven hallják, olvassák, közlik*". „Az a nép mely mindent csak idegenből kölcsönöz, kétségkívül a legszerencsétlenebb és legszánalomra méltóbb". Ezért is „elhatározza, hogy ha Isten őt csak néhány „évig élteti — a magyarnak minden tudományt magyarul ad 4". Ö a magyar nyelven írt tudományos könyvek nélkül szűkölködő nemzetén kiván tőle kitelhetőleg segíteni s oly könyvet adni a magyar ifjúság kezébe, amelyben anyai nyelvén minden szép és hasznos tudományokat olvashatna*. Nem a tudós önző ambitiója, hanem a magyar nemzete jövőjét, szellemi emelkedését művelő hazafi szeretete vezeti tollát: „A hiábavaló vetélkedéseket egyáltalában elkerültem. Oly dolgokat, amelyeket tudni szükséges és hasznos a legjobb könyvekből kiírtam, illő rendbe szedtem s a szabadságnak zászlója alatt közlöttem a Hazám fiaival 0". E szerzőket felsorolja az egyes tudományok címe alatt, úgy hogy ő, ki maga bevallja, hogy kiket ír ki — lehet compilator, de e compilatorsággal nem vádolható. „Pajzsul szolgálnak ők, akiket követ — néki. Nem könnyen véti el az utat, aki jó kalauzoknak vezérlése után indul. S amennyiben ő e vezetőinél is itt-ott többet látna nagy szerényen és szépen excusalja magát azzal: „az óriás vállain ülő gyermek többet lát az óriásnál 7". Minden mű igazságos megítélésének alapja csak a mű célja lehet. Ha ezt tartjuk szemünk előtt: ugy csak is azt mondhatjuk, hogy Apáczai az ő Encyclopaediájával magyar nemzetének, de a magyar tudománynak is nagy szolgálatot tett. Magyar nyelvű munkát adott magyar nemzete kezébe s mivel e munka encyclopaedia volt, megalkotta abban a különböző tudományok számára ama terminus technikusokat, a melyek nélkül tudományos nemzeti irodalom el nem képzelhető. Apáczai Encyclopaediájának ez a nagy érdeme! A mű keletkezése épp ugy, mint célja természetessé teszi azt, hogy e mű valóban eklektikus jellegű s hogy az élőbeszédében műve részére igénybe vett „rendbe szedés" művelete nem tart igényt a rend, a tudományos rendszeresítésre. Fájlalhatjuk ezt annál is inkább, mivel, ha valamely mű: ugy éppen az Encyclo1 Magyar logikácska előtti ajánló levél. 2 Encycl. előbeszéd IX. 1. 3 U. o. VIII 1. 4 U. o. 6 U. o. XV 1. 6 Encycl. előbeszéd XV. XVI. 1. < U. o. XXIII. 1.
