Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 14. évfolyam, 1916 (Pozsony)
Dr. Schneller Istvántól: Apáczai Cseri Jánosról, mint a magyar nemzet pedagógusáról
Apáczai Cseri Jánosról. 101 hanem a következő osztályt vezető collaborator primus adja elő az encyclopaediát, de itt újra magyar nem latin nyelven 1. Köz s e tantervekben tehát az, hogy a realismeretek az alapvetők, amelyeket követik még csak a formális jellegű Grammatica, Dialectica és Rhitorica. Apáczai azonban bizonyára maga is meggyőződött arról, hogy ez az anyag, amelyet az Encyclopaedia, nevezetesen az előttünk fekvő alakban felölel — nem gyermekeknek való. Már az Encyclopaedia élőbeszédjében is szükségesnek látja kijelenteni, hogy nem rendben, hanem a könnyebbel kezdve s az anyagban válogatva kivánna a realismeretekkel foglalkozni; az Encyclopaedia kifejtő részében már alkalmazkodva a középkori tananyaghoz — a 6 és nem a 7 „ars" (a zene későbbi időre esik) cime alatt adja latin nyelven összevontan a realismeretekkel és pedig már a latin iskolában és pedig a nyelvek tanításával kombináltan 2. Már ez is némi ingadozást mutat az encyclopaediai ismeretek nyújtásának idejére nézve. Ennek az ingadozásnak elvi kifejezést ad már a gyulafehérvári székfoglaló beszédje végén, a midőn azt mondja, hogy a formális jellegű tantárgyakat (grammatica, dialectica, rhetorica) „vagy a reáliakkal kell egybekötni, vagy alájuk kell rendelni és csak azok elsajátítása után kell tanulni 3". Ha ehez még hozzá vesszük azt, hogy az, a mit Apáczai az Encyclopaedia élőbeszédjében tüz ki a reális ismeretek tárgyául, a későbbi tantervekben bővebb osztálypensumokként a legfelsőbb osztályokban szerepel: úgy világossá válik előttünk, hogy az encyclopaediának tárgyalását az alsóbb osztályokban ő maga is legalább abban az alakban, amint azt az Encyclopaediában birjuk, szükségtelennek, illetőleg lehetetlennek tartotta. Az összes tudomá iyok eredményét nem lehet elemi iskolásoknak adni. Comenius az alapokat adja már az elemistáknak; az eredményt ellenben összefoglaló egészében mint pansophiát a legfelsőbb osztálybelieknek. Az abstract logika analógiáival Apáczait megérti (előbb a res uAr h azután a forma; csak hogy az Apáczai-féle res, már formált anyag), de a levést néző didactica a magna didactica szerzőjének ad igazat. Kiilömben egészen téves, hogy a reáliák tanulása követelésének az elvét Apáczai Encycloyaediája anyagának tanításával hozzuk szoros kapcsolatba. Apáczai encyclopaediája nem iskolai tankönyv. Ezzel tisztában kell lennünk. Apáczai „Tudománytár" könyvével nem iskolai, hanem nemzeti tankönyvet kivánt írni, nem első sorban az iskolának, hanem első sorban a magyar nemzetnek akart egy nemzeti szempontból feltéllen szükséges művet kezébe adni. 1 De studio sap. Hegedűs ford. 103. 1. - U. o. 3 U. o. 112. 1. 7
