Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor
88 Mikulik József. tiszai ág. hitv. ev. superintendensek sorát Bodovinus Andrással megkezdeni, holott egyrészt úgy a Szepességen mint a tiszai kerület más megyéiben már régebben — 1610 óta — voltak superintendensek és pl. Zabeler Jakab úgy 1699-ben mint 1709-ben „bártfai lelkésznek és több megye (Sáros, Zemplén, Abauj, Szepes) superintendensének írta magát (Szentkereszti 166 1. Sexti Schmal. 1—2 1.), másrészt a tiszai kerület szervezése és az első tiszai superintendens választása csak 1741-ben történt; 4. az esperesség többi eddig is alkalmazott tisztviselőihez még egy aljegyző és egy pénztárnok (fiscalis) járúlt. 1) Bodovinus András mint superintendens is gömöri esperes maradt, míg Saárossy János idejében Sexti András jolsvai lelkész viselte ezen évenként választás alá eső hivatalt; 5. az egyes lelkészek e korszakban első, de nem kizárólagos tagjai voltak az esperességnek és egyházuk kormányzatát is a hívek többségével megosztani kényszerültek; tekintélyök azonban ez által csak gyarapodott, amennyiben a hívek már most nem parancsoló uraikat, hanem vezetőiket látták bennök és a nép a tudtával és beleegyezésével is hozott határozatoknak sokkal jobban felelt meg, mint az előtt, mikor a lelkész nem a többség véleményére, hanem a „hagyom és parancsolom"-fóle indokra támaszkodott. A lelkész különben élethossziglan választatott és özvegyének a fizetés negyedrésze biztosíttatott (Szentkereszti 319 és 385 1.); 6. a hivek rendszerint képviselet útján gyakorolták jogaikat az egyházban; ott hol, mint pl. Dobsinán, az egész lakosság ev. hitű volt, az egyházi hatóságot az évenként szabadon választott városi elöljáróság, illetve annak feje a városi bíró kezelte és így történt, hogy a bíró a legújabb időkig egyszersmind egyházi felügyelő, a városi gazda (Vormund) pedig egyszersmind egyházi gondnok (pénztárnok) volt, míg a mai presbyterium (egyházi tanács) jogait a György napján egybegyűlt közgyűlés (Georgitag) 2) gyakorolta; hol azonban az elöljáróság más hiten volt vagy részben más hitűeknek is köszönte hivatalát, ott az egyházi hatóságot a hívek közgyűlése és a többség által választott felügyelő (egyházi!) gyakorolta. így történt pl. Rozsnyón, hol nemcsak azért, mert a városi tanács az idétt jó részben róm. kath. volt, hanem ?/.ért is, mert a magyar és német lakosság féltékenyen őrizte Külön állását és egyesülésről hallani sem akart; külön *) Első pénztárnok volt Zsirko Jakab szlabosi lelkész 1708 óta, ez előtt a pénztárt is az esperes kezelte. 2) Ezen közgyűlésen a városi közönség minden nagykorú férfitagja megjelenhetett és befolyását úgy az akkor megejtett tisztújításnál mint a világi dolgokkal (számadás tétellel stb.) vagy ezen tárgyalt egyházi ügyek elintézésénél érvényesíthette.
