Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Mikulik Józseftől: A gömöri ág. hit. evang. esperesség története 1520-1744. Közli: Kovács Sándor
A göinöri ág. hitv. evang. esperesség története. 87 ha szükségesnek mutatkozott. — Ezen gyűlést rendszerint a superintendens hítta össze; székkel és szavazattal jelen lehetett: a superintendens és a többi tisztviselő, minden lelkész, minden nemes embér (mint született egyházi pártfogó) és az egyes egyházak képviselője (a bíró vagy más kiküldött); a gyűlés hatásköre úgy mint az előtt, hatósági ős bírósági tekintetben korlátlan és teljes volt úgy, hogy határozatait többé felebbezni és megmásíttatni nem lehetett 1); 2. az esperességi tanács (consistorium) 1707-ben 5 meghitelt tagból állott, a közgyűlés határozatait végrehajtotta és úgy hatósági m'nt bírósági tekintetben az u. n. kisgyűlés 2) hatáskörével bírt, melynek határozatait azonban a közgyűlés meg is másíthatta; 3. a superintendensre az esperes teendőin felül csupán a lelkészek felszentelése és idővel a kishonti egyházak felügyelete hárúlt, máskülönben gömöri superintendens, illetőleg esperes maradt. Tény, hogy 1707 augusztus 22-ig a kishonti egyházakban semmiféle és ezentúl is csak igen kevés befolyása volt, tény továbbá az is, hogy a hevesnánási egyház csak 1709-ben, a borsod-arnóti csak 1709 körül és a szirma-bessenyői csak 1720 körűi lépett a gömöri ág. hitv. ev. esperesség kebelébe 3) a többi egyházak pedig más superintendensek alatt állottak és végül tény az is, hogy Gömörben — és a fennebb elősorolt egyházakban — a superintendens külön hatóságot nem képezett, oldala mellett sem valami külön tanács sem a kerületi gyűlés nem létezett ; a Szepességen, Sárosban és más megyében pedig más superintendensek működtek 4). Ily körülmények közt nem értem, hogy lehet a ') Igaz ugyan, hogy Unbehaun Mihály rozsnyói német lelkész az esperesség 1707 december 14-én kelt büntető határozatát a fejedelmi udvarhoz felebbezte, de ezen eljárása nemcsak előre is helytelennek mondatott és megrovás alá esett, hanem jóllehet panasza felsőbb helyen alaposnak találtatott, hívei még is megfizették érte a 3 aranyat, melyben őt az esperesség elmarasztalta (Szentkereszti 350—352 1.). Az esperességi gyűlés ilyen hatásköre mellett a superintendens csak esperesnek képzelhető és így abból is világos, hogy a tiszai superintendentia akkor még nem létezett. 2) A kisgyűlés alatt rögtönzött közgyűlés, értekezlet, tanácskozmány értendő, mely nem annyira határozni, mint inkább véleményt adni, javaslatot tenni van hivatva. s) Ezen egyházak aztán úgy, mint hajdan a Tornamegyében fekvő hárskúti, a gömöri esperességhez tartoztak és csak mint ilyenek voltak a gömöri superintendensnek alárendelve. (így pl. a hevesnánási egyházról „1709 május 30-án Jolsván" kelet alatt jegyzőkönyvbe Íratott : „3. hac occasione venerabili contubernio innotuit ecclesia Nanasiensis in comitatu Ilevesiensi nostrae confessioni evangelica addicta (Szentkereszti 392 1.). Több hevesi-, szolnoki-, borsodi-, nógrádi- egyház pedig 1741-ig a gömöri esperességhez nem tartozott és így nem értem, hogy lehet állítani, mikép Bodovini András vagy Saárossy János ezen megyék számára is superintendensnek választatott! 4) Bodovinus A. és Saárossy J. tehát tisztán pusztán gömöri illetőleg gömör-kishonti superintendensek voltak.
