Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Pröhle Károlytól: Háború és theologia
58 Prölile Károly. tudományelmélet. Ennek a nagyjelentőségű kérdésnek széles tudományos alapon nyugvó és igen figyelemre méltó tárgyalását adja Weber bonni professzor „Historisch-kritsche Schriftforschung und Bibelglaube" cz. könyvében, melynek alsó czíme: Ein Versuch zur theologischen Wissenschaftslehre." 1) Az ige mellett a szentségeknek mint kegyelmi eszközöknek helyes dogmatikai méltatására különösen azért volna szükség, mert jelentőségüknek a tudata széles körökben elhomályosult és ebben a tekintetben tudtom szerint most sem mutatkozik lényeges javulás. Az ige és a szentségek letéteményese, a Krisztusban hivők közössége, az egyház. Az ige fokozott és kiterjedettebb hatásának köszönhető, hogy sokan ismét lelki mivoltában ismerték meg az egyházat, melyben talán már alig láttak egyebet elavult eszmék vagy önző czélok szolgálatában álló társadalmi szervezetnél. Az eirvház a maga lelki mivolta szerint a legfontosabb dogmatikai fogalmak közé tartozik. Az egyház fogalma sokoldalú vonatkozásánál fogva súlyos problémákat rejt magában, amelyeknek tisztázása elodázhatatlan feladat. Mindenesetre meg kell különböztetnünk egymástól az egyház dogmatikai, ethikai és egyházjogi fogalmát. Az egyház fogalmával együtt az egyetemes papság sokat emlegetett elve is theologiai tisztázásra szorúl. Még néhány szót a dogmatika utolsó fejezetéről, az eschatologiáról. Mindnyájan tudjuk, hogy a keresztyén vigasztalás elemei között úgy a szószéken, mint a betegágyaknál és temetések alkalmával milyen tág tér jut épen az eschatologiai gondolatoknak. Ez magában véve nem volna baj. Az újszövetség is elég gyakran használ eschatologiai motívumokat a vigasztalás czéljaira. Igaz. hogy a ki csupa eschatologiával akar vigasztalni, annak adja tanújelét, hogy a keresztyénség igazi vigasztalásait nem ismeri. És tényleg az „igehirdetés" épen ezen a téren vétkezik legtöbbet, különösen a halotti beszédek formájában. A bibliai és a dogmatikai fegyelemhez nem szokott fantázia, különösen ha a frázisok kedvelesével párosúl, ezen a téren valósággal megdöbbentő dolgokat mivel és sajnos, a háború gyásza a szokottnál jóval több alkalmat ád ilyen visszaélésekre. Pedig épen a halál szigorú fensége követeli meg, hogy amikor róla s arról, ami utána következik, beszélünk, minden szavunk föltétlenül igaz legyen és semmit se mondjunk, amit jó lelkiismerettel nem mondhatunk. Innen világlik ki talán legjobban a józan bibliai és tudományos alapon nyugvó eschatologia fontossága és — szomorú actualitása. De actuális a dogmatika utolsó fejezete még más okból J) Zweite, bedeutend erweiterte Auflage. Gütersloh. 1914.
