Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Pröhle Károlytól: Háború és theologia

Háború és theologia. Theologiai elmélkedés a világháború közepette. I. A theologia a keresztyénség, az egyház tudományos öntudata, az a legfinomabb szervi készülék, amellyel a keresztyénség a maga lényegét, eredetét, a történeti fejlődés folyamában felgyülemlett s a jelenben is folytonosan gyarapodó tapasztalásait, átéléseit, a történeti fejlődés változásai közepette megmaradó, elévülhetetlen igazságát és igazságait a tudatosságnak elérhető legmagasabb fokára emeli, ezen a fokon rendszeresen feldolgozza s ezen munkája eredményeinek megfelelően történeti és elvi alapon szabályozza ós irányítja mindama lényegszerű functióit, amelyek a keresztyén vallásos-erkölcsi élet ápolására, fejlesztésére, terjesztésére, rendezésére irányulnak. Ha a theologia a keresztyénség, az egyház legmagasabb fokú tudatosságának szerve — s ón nein tudom, hogy lényege szerint mi lehetne más — akkor ennek a szervnek egészséges, normális működésére az egész szervezetnek épúgy szüksége van, mint az emberi életnek az értelem működésére általában. Ε nélkül az élet a puszta ösztönszerűség fokára sülyedne alá. Igaz, hogy a keresztyén életre nézve az isteni kijelentés könyve magában véve is a tudatosságnak egyik leghatalmasabb emeltyűje, mely igen alkalmas arra, hogy a keresztyén életet a puszta ösztönszerűség fokára való alásülyedéstől megóvja, mondjuk: theologia nélkül is. De a dolgok ismerői előtt nem titok, hogy az a szent könyv sincsen egészen „theologia nélkül," hogy pl. Pál apostol levelei vagy a zsidókhoz írt levél nem jöttek létre az értelemnek azon munkája nélkül, amelyet ma theologiának nevezünk. Azért nem a véletlen dolga, hogy az élet ösztönszerű közvetlenségének vagy a masszív prakticzismusnak egyoldalú szószólói a keresztyénség területén a szentírással, különösen Pál apostollal sem tudnak egészen megbarátkozni, sőt hajlandók szakítani a keresztyénség múltjának mindazon elemeivel, amelyekre a theologiai gondolkodás nyomta rá bélyegét. De hogy a theologiai gondolkodásnak a keresztyén közéletből való kiküszöbölése magának a keresztyén életnek