Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Szelényi Ödöntől: Varga Jenő. Tudomány és hit

Κ onyvismertetés. 303 Pongrácz József : Jézus kijelentése Istenről Székfoglaló értekezés. Pápa. 1914. (16 1.) Pongrácz József: Az ephesusi levél. Bevezetéstani tanulmány. Theol. magántanári vizsgálatra írt dolgozat. Pápa. 1911. (XII. és 92. 1. 8.) Ára 2'50 K. Pongrácz József székfoglaló értekezése nem akarja a tárgyát alkotó kérdést kimerítő tudományos aparátussal bemutatni s reá feleletet adni. A beszéd inkább csak — mint a szerző' is mondja — Hogg A. H. madrasi tanár indiai misszionárius nyomán halad. A székfoglaló ugyan Hoggban egy új irány úttörőjét, s könyvében Fräser „a legnagyobb theologiai könyvet látja, melyet ismer" (melynek magyar fordítása is készül), de alulírott sajnos, nem látja abban, amit a jelen székfoglaló nyújt, ezen magasra feszített várakozás kielégítését. Amit itt olvashatunk, igazán nem alkalmas azon hit támogatására, hogy új reformatio előtt állunk, mely felül fogja múlni a XVI. század reformatióját. (5. 1.). Örvendetesebb mű szerző másik könyve. Ebben valóban tudományos theologiai munkát adott nekünk, melyben az ephesusi levél hitelességét vitatja a tudományos discussió minden eszközével s a kérdés minden oldalról való megvilágításával, a problémák feltárásával és lehetőség szerinti megoldásával. Ezen művében is, de még inkább a fenti beszédben nagy részben csak az angol theol. irodalom figyelembe vételével találkozunk. Ha az elsőrendű német irodalmat, mely az angolok számára is mégis csak nagy mértékben a forrást alkotja, a másodrendű angol mögött úgy háttérbe szorul, úgy ez feltűnő, de érthető református írónál. Ha ez hiba is, úgy a szerző nagy érdeme, hogy a magyar idevágó irodalmat, ha még oly csekély is, nagy szorgalommal felkutatta, regisztrálja és figyelembe is veszi. Ha a Pongrácz székfoglaló beszédjét, mint a szerzőt jellemzőt. (1. a 15. 1. jzetében a „diákszövetségnek", a szerző e kedvenezónek belevonását) ajánljuk, úgy a második helyen említett művét mint számottevő tudományos theol. munkát szívből üdvözöljük és melegen ajánljuk tanulmányozását. Daxer György. Varga Jenő·. Tudomány és hit. Debreczen 1914. 29 lap. Ára 40 fillér. Ε sok lelkesedéssel és mély keresztyén meggyőződéssel megírt tanulmány éles ellentétet statuál bölcselet és hit között és a vallásos hitnek bizonyos tárgyait jelöli meg, melyeknek szerinte minden bizonyításon felül kell állniok. (E fejtegetések némileg a késői scholasticzismusra emlékeztetnek, mely mind szűkebbre vonta a bebizonyítható hitigazságok körét). A bölcselet, a szellemnek a tudományban teljes kielégülést sohasem találó szükséglete. A hit a lélek kibékülése a „felfoghatatlan" gondolatával és így teljes szellemi kielégülés. A tudomány alaptévedése