Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Könyvismertetés - Dr. Schmidt Károly Jenőötől: Dr. Obal Béla. Az egyház és a városok a reformátió előtt

302 Könyvismertetés Dr. Obál Béla: Az egyház és a városok a reformatio előtt. A városok szerepe a reformatio előkészítésében. Eperjes. 1914. Révai Samu (Sziklai H.) könyvkereskedése. 8° II. 104 o. Ára? « Ε művet szerzője tkp. a bártfai reformátorok emlékének megvédése érdekében adta ki, ami magában véve csak dicséretet érdemel. Hogy nálunk épúgy mint a külföldön a városok különös lelkesedéssel fogadták be a reformatiót s hogy erre nézve a középkori társadalmi, sőt gazdasági viszonyok fejlődése is előkészítő hatással volt: ismeretes dolog. Annak kiderítésére vagy érvényesítésére sem angol, sem amerikai szocziologusok útmutatására nem szorulunk. Csakhogy jelenleg a tudományos divat követeli, hogy ezen viszonyok mintegy az előtérben álljanak. Szerzőnk is ezen irányban halad. Művét külömben nagy szererettel és sok érdekes anyag szorgalmas összehordása mellett dolgozta ki. Az általános európai és a különös hazai állapotok s az azok közti összefüggések nagyon czélszerűen érvényesülnek. Minthogy Bártfa idevágó viszonyai s azok helyes megvilágítása az egész mű keletkezésére alkalmat adtak, természetes, hogy szerző ezekre még különösen is rátér. Ezt alaki okokból, a mű jelenlegi ó'konomiáját tekintve, sajnáljuk. Mert ha a bártfai részlet az egész könyv főrésze, akkor a többi mint bevezetés túlhosszú; ha pedig csak függelék, akkor közelfekvő a kérdés, hogy miért épen csak Bártfa részesül azon előnyben, hogy vele külön szakasz foglalkozik ? Egy kis művészi eljárás még történeti műveknél is kívánatos. A befejezésben nyújtott gondolatok valamint az ezekben nyilvánuló világnézet ellen a magunk részéről óvást emelünk. Evangélikus theologustól mást várnánk s mást követelnénk. Legalább is a reformatió elvi megítélésében. De természetesen : aki a mesterségesen összeconstruált amerikai viszonyokban s Amerika lelketlen kalmár szellemében, valamint az abból kinőtt külsőies, felületes culturzománczban látja a mivelődés netovábbját, a benső és örök értekekre irányúit európai vagy mondjuk egyenesen: germán mívelődésben pedig valami maradi állapotot: az nem méltányolhatja kellőleg Lutherünket, annak Dürer és Shakespearetől kezdve Hebbel és Wagnerig a bölcsészet, művészet s költészet herosai, vagyis az európai életfejlődés eddigi eredménye (a melyből külömben Amerika is él!) úgyszólván egy nagy semmi. — Melegen ajánljuk a külömben szép olvasottságú szerzőnek Rocholl történeti s történetbölcseleti műveinek beható tanulmányozását. Dr. Schmidt Károly Jenő.