Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Kiss Jenőtől: Az antihellenistikus apologia az őskeresztyén egyházban Quadratustól Lactantiusig

286 Kiss Jenő. akikkel szemben állást foglal, rossz indulatu embereknek tekinti, következtethetjük, hogy nem az ő kedvükért, hanem a keresztények kedvéért fogott munkája megírásához. Nem agressiv jellegű tehát, inkább bátorító, vigasztaló. Eusebius rövid közlése szerint Quadratusnak ez az apológiája még „most is sok testvérünknél meg van, nálunk is,

1) Sokat mondó megjegyzés, atnennyihen mutatja, hogy a keresztyén apologeták munkáit mennyire megbecsülték. Eusebius körülbelül 200 évvel élt Quadratus után, és az a körülmény, hogy még ebben az időben is található volt keresztyén családoknál az δ apologiája, ez annak a jele, hogy ilyen irányú apologetikai tevékenységre tényleg szükség volt s hogy a keresztyének ezt hálás szívvel vették. Ugyancsak Eusebius mondja róla az idézett helyen, hogy Quadratus apológiájával az emberi kiválóságnak és apostoli igazhitűségnek fényes bizonyítékát adta.

2) A kifejezés sokkal általánosabb, semhogy belőle részletesebb következtetéseket vonhatnánk a philosophiáról valófelfogásáranézve. Csak lehetőségkópen említjük meg,hogy haazemberi kiválóság alatt emberi bölcseséget, irodalmi képességet értünk, úgy látjuk, hogy már itt a kezdetben igaz keresztyénség és emberi bölcseség, hit ós tudás szépen összeférnek. A kettőnek egymáshoz való viszonyát itt a szükséges anyag hiányzása miatt még nem ítélhetjük meg. Aristides. A már Eusebius által megemlített apologiája a legújabb időben syr fordításban napvilágra került, és így részletes vizsgálódásainkat δ vele kezdhetjük meg, akinek műve több tekintetben figyelemre méltó egyéni vonásokkal bővelkedik. Apológiájában, melyet szintén a császárnak nyújtott be, szemlét tart a létező vallások felett s a keresztyénségnek itéli az absolut elsőbbséget. Az első feje'zetek alapján azt gondolhatnók, hogy ez eredményre pusztán emberi erővel, észbeli mérlegelések után jutott, hogy tehát felfogása szerint a keresztyén vallás igazsága tudományos uton is megállapítható. Saját élete példája azonban az ellenkezőt mutatja. Nem tudományos vizsgálódások révén lett keresztyénné, hanem a Szent-irás hatása következtében: Vedd hát az ő irataikat, — mondja a császárnak, — és olvasgass bennük, s meg fogod látni, hogy nem önmagamból merítve szóltam ügyvédjükként, hanem az ő irataikban olvasva, jutottam e dolgok szilárd hívesére (XVI 5.). A keresztyén vallás az ő felfogása szerint tehát első sorban saját forrásai alapján vizsgálandó meg, s csak azután lehetséges tudományos úton is kimutatni igaz*) ... <{(ριται παρά πλκ'ατοις των, άδίλψων άτάρ χα'ι παρ' ΐ,μϊν ίο σύγγραμμα. ') oű χατιδίΐν ϊοτιν λαμπρά Μχμήρϊα της Tf τον άνό'ρος διανοίας χαΧ της αποστολικής υρ&οιομίας.