Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr Deák Jánostól: A háború és az Ó-Testamentom
246 Dr. Deák János. „ugrik rá" Saulra is Jahve szelleme 1), ami nyílván csak azt jelentheti, hogy őt is a próféták háborús lelkesültsége szállja meg. A hadisten ihletése háborús lelkesedést eredményez: a Jahve lelkétől áthatott Saul haddal siet a jábesiek felszabadítására, ami sikerül is neki. I. Sámli. Nyilvánvaló tehát, hogy a prófétaság szereplése háborús tünet; az elnyomatás idejében nemzetszabadító czélzattal működnek; izgatnak, lázítanak háborúra. Saul is prófétává lesz s így áll a nemzeti ügy szolgálatába. Által a siker is koronázza működésüket, amikor azonban Dávid alatt megszilárdul és állandósul a királyság intézménye, átveszi a maga körébe a nemzet védelmének az ügyét is, minek folytán a próféták mozgalma a názirokéhoz hasonlóan megszűnik. Azonban nem véglegesen. Mert egyes próféták, mint Náthán, Achia, Illés, de talán még sokkal inkább Elisa, megőrzik a politikai élettel való kapcsolatokat, utóbbi beleártja magát még a külpolitika rejtelmeibe is s itt is ott is szellemi szerzője ő egy-egy dynastia bukásának s az ezzel kapcsolatos véres háborúknak II. Kir 8,k. 9,kk; v. ö. II. Kir2 1 2, 13 1 4. 2) Az Aram ellen vívott háborúk idején pedig csoportosan is szerepelnek a királyi udvar közelében olyan próféták, mint aminőkkel Saul korában ismerkedtünk meg. Ezek is a nemzet ügyét akarják előbbre vinni minden áron, ezért izgatnak a Rámoth-Gileádért indítandó háborúra, sikert jósolva a király hadjáratához. I. Kir 22 5 kk 1 2· Csak egy akad közöttük, aki ezt nem teszi. Ez a próféta — Mikha ben Jimla — mintha már azon szellem hatása alatt állana, mint az assyr kornak nagy prófétái, kik a háborút nem nézik többé csupán Izráel nemzeti érdekei nézőpontjából, de általános szempontokat: az erkölcsi világrend törvényét hangsúlyozva birálat tárgyává teszik nemzetük politikai irányát és így háborúit is. Ez azonban már átvezet bennünket a következő korszakba. Mielőtt azonban arra térnénk át, itt még az a kérdés vár elintézésre, hogy hogyan Ítélték meg ebben az időben a szomszédos népeknek Izráel ellen viselt háborúit s ami ezzel szorosan összefügg: hogyan tudták összeegyeztetni, vallásos felfogásukkal Izráel seregeinek esetleges vereségét, az ellenség győzelmeit ? Manapság az a nézet van elterjedve, hogy az írópróféták előtti időben lzráelnek az felfogása a volt Jahvéról, hogy hatalmi köre csak Izráel országára terjed ki. 3) Nem lehet tagadni, hogy csakugyan kifejezésre jut az Ó-Testámentomban ez a ') Bir 6 3 4 szerint Gideont, 14 1 9 15 1 4 szerint Sámsont is Jahve szelleme készteti háborúra, Jeftát is ez indítja arra, hogy megfújja a harci kürtöt 11 2 9. 2) Az „Irzáel hadszekerei és vitézei jelző" jobban megilleti Elisát, mint Illést! 3) Y. ö. Peisker M.: Die Beziehungen der Nichtisraeliten zu Jahve etc. Glessen 1907.
