Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)
Dr. Erdős Józseftől: Jakab apostol theologiája és ethikája
Jakab apostol theologiája és ethikája. 25 továbbá hangsúlyozza, hogy az igazi könyörgésnek alapfeltótele a szívből fakadó bizodalom, az odaadás, a hit (1 5, 5 1 5): azonban ezt a gondolatot nem tudja oly kizárólagos érvényre juttatni, mint Pál, amennyiben hol a jó cselekedetek alapjául (2| 8), hol az erkölcsi engedelmesség elősegélő eszközéül (2 2 2) tekinti azt, sőt keresztyénellenes eszmével is kapcsolatba hozza a πΐστις-t (2 1 9), mikor példánakokáért a dämonoknak az egy Istenben való hiterői szól, ami tulajdonképpen semmi kapcsolatban sincs a hivő lélek Istenben vetett bizodalmával. Amikor meg arról szól, hogy a hit, mint az ember vallási tudatossága és Istenben való bizodalma esetleg elerjedbet és erkölcsi hatását végképpen elvesztheti, úgy hogy tehetetlenné, élettelenné, holttá válhatik: ezzel olyan különleges felfogást árul el, amely a Pál apostoltól hirdetett megigazító, idvezítő hitről szóló tannal semmiképpen sem fér össze. Mindez azt mutatná, hogy Jakab a ηίστις jelzést nem abban a kizárólagosan dogmai és tartalomdús értelemben használja, mint amelyben Pálnál találjuk, hanem gyakorlati vonatkozásban a hivés, a vélekedés, emígy vagy amúgy gondolkozás fogalmát érti a 7 ιίσιις alatt. Mily egészen más a Pál hitfogalma. Nála a hit az érzelem ténye (xagöiu γαρ ηιστεΐεται εις ör /.αιοαύνψ Róm 10 1 0), tárgya pedig a megfeszített és feltámadott Krisztus, akiben Isten szeretete lett nyilvánvalóvá. Ez a hit idvezít; mert midőn a Krisztusban kinyilatkoztatott kegyelmet megragadja, egyszersmind a kegyelem által bűnbocsánatot és istenfiúságot nyer, továbbá a bűnöst újjászűli, megszenteli és megigazúlva állítja Isten színe elé (Róm 5,„, 8,_ 4 l Fii 1 G). β) Viszont a megigazulásra vonatkozó és a hittel kapcsolatos cselekedetek Jakab szerint az isteni akarat teljesítéséből fakadnak. Ilyen jellegű az Ábrahám cselekedete, amelynek rugója az Isten akarata iránt való engedelmesség; ilyen átalában a szeretet, a jótékonyság, amely nem üres szavakban, meddő érzelmekben (2 1V 1 6), hanem tényekben nyilvánúl. Az ilyen cselekedetek az Isten igéje által eszközölt újjászületésből és egyszersmind hitből eredő tettek, amelyek azonosak a Jézus hegyi beszédében hirdetett igazságnak tényeivel. Szintén ilyen jellegű a Ráháb eljárása, amenynyiben ő élete árán mentette meg a választott nép kémkedő küldötteit. Ez a tény az Izrael Istene hatalmának elismeréséből és az iránta való hódolatból származott. Ε példákból következtethető, hogy Jakabnak az ty/a fogalmáról nem volt biztos ós határozott tudalma. Különböző árnyalatokban használja ezt a jelzést és látszólag mintha több hatályt tulajdonítana az í(?ya-nak, mint a mVmy-nek. Pál apostol ellenben szigorúan mórlegeli az Ι'ργα értéket és következetesen alkalmazza ide vonatkozó elvi felfogását.