Szelényi Ödön szerk.: Theologiai Szaklap 13. évfolyam, 1915 (Pozsony)

Dr. Zsilinszky Mihálytól: Visszapillantás a hazai ev. egyháznak XVI. századbeli zsinataira

230 Dr. Zsilinszky Miliüly. azok bántalmazzák is. A szitkozódó, átkozódó és káromkodó lelkész, ha intésre nem hallgat, kizárassék. Ha a lelkész valamely társának feslettségéről tudomása van, azt el ne hallgassa, hanem a seniornak bejelentse, hogy az ilyen botrányok megszűnhessenek. Vigyázni kell, hogy a lelkész kartársát gyűlöletből, vagy rossz akaratból be ne vádolja, hanem azon czélból jelentse fel, hogy annak lelkét az Istennek megnyerje. A hivek részéről a senioroknál emelt vádak inkább a lélekjavítás, mint a boszuállás tényei legyenek. A lelkészeknek tisztükhöz illő öltözetük legyen, hogy már abból is Krisztus szolgáinak felismertessenek. Ne kövessék a hajdúkat, haramiákat, katonákat, darabontokat, mészárosokat, prókátorokat, nemeseket, török katonákat stb. Hanem kövessék öltözeteikben, és magokviseletében is a Krisztust. Feleségeik öltözete és magaviselete felül ne haladja az ő urok személyének és tisztének méltóságát. Λζ iskolamesterek engedelmeskedjenek az ő pásztoraiknak. Azokat híveik előtt, vagy másutt alattomban ne gyalázzák. Aki ezt igaz ok nélkül teszi, az bűnhődjék. A maguk tisztében híven járjanak el úgy a gyermekek oktatásában, mint a templomi szolgálatban is. ; . . Tanulók, akik azért tanulnak, hogy az ecclesiában az Úristennek szolgáljanak, a régiektől rendelt alamizsnából éljenek; de ha szófogadatlanok, restek, henyélők, idestova vándorlók, az ilyenek az iskolából eltávolítandók. . . . Úgy a tanítók, mint a tanítvány, illendő ruhában járjanak; de több gondjuk legyen a könyvek, mint a külső köntösnek szerzézésére. Nevezetes, hogy az ev. zsinat eretnekekről is beszél. Ezek alatt azonban olyanokat ért, akik az ördög csalárdsága által veszedelembe ejthetik a tanulókat. Az ilyenektől óvták a tanulókat, hogy azokkal ne érintkezzenek, velük ne egyenek és ne igyanak, hogy az istennek szent neve miattuk ne káromoltassók. (Tit. 3. — és János II. levele 1.) pedig a jó rend az ecclesiákban minden tévelygésekkel szemben állandóan fennmaradjon, a felmerült ügyek elintézése végett évenként kétszer zsinat tartandó, melyen mindenki megjelenjék. Ha pedig valamely meghívott lelkész a zsinaton meg nem jelennék, s elmaradását kellően nem igazolná, az közakarattal tisztétől megfosztandó. . . . A jó rend és keresztyén élet biztosítása czóljából az ecclesiák minden esztendőben meglátogattassanak, hogy úgy a lelkészek és hallgatóik vallásosságáról és erkölcsösségéről biztos tudomás szereztethessék. Mert most — úgymond az indokolás — sokan vágynák olyanok, akik nem hisznek és nem vallják, és amit vallanak, azt nem hiszik! Ezek pedig veszedelmesek és meg nem tűrhetők.